Kedves Kolléganők, Kollégák!
Többször jeleztem már, hogy - egyszerű bejelentésnél is - a kitűzési helyszínrajzot lehetőleg geodétával készítsétek. Ő tudja pontosan bemérni a meglévő telekadatokat, és összehasonlítani a nyilvántartottal. Már a tervezés megkezdése előtt célszerű ezt a bemért állapotot alapul venni, mivel ezzel későbbi, kellemetlen helyzetet lehet elkerülni. (pl. kitűzéskor)
Egyik tagtársunk jelezte, hogy a földhivatali digitális nyilvántartással nem egyezik a valóság, a kerítés nincs a "helyén", s ilyenkor ezt hogyan kell kezelni?
Én azt szoktam javasolni, hogy mind a digitális nyilvántartásnak, mind a helyszíni méreteknek feleljen meg a tervezett épület.
Kezdő koromban jelezte egy építőipari kivitelező, hogy a tervezők szokják meg, ne tervezzenek "nullára", vagyis hagyjunk egy kis tartalékot! Bevallom, ez örök igazság maradt nálam is, ajánlom mindenki figyelmébe!
A földmérésben, telekhatár eltérésben van tűréshatár, az építészetben tudomásom szerint nincs. Ezt a földmérési tűréshatárt szabályozza többek között az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet:
16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:
7. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez
Megengedett eltérések a határvonalak jogi és természetbeni állapotának összehasonlítására
A) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis
Méretarány |
Megengedett eltérés egy-egy határvonal helyzetében |
Megengedett eltérés a földrészlet szélességében |
1:1 000 |
± 0,35 m |
± 0,45 m |
1:2 000 |
± 0,65 m |
± 0,90 m |
1:4 000 |
± 1,30 m |
± 1,80 m |