2022-04-12 (Szakmagyakorlási Kódex változásai)

Kedves Kolléganők, Kollégák! 

• A szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételeinél a 6.§ (2)-ben összevonták a cégekre vonatkozókat, így: "(2) Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti, e rendelet hatálya alá tartozó szakmagyakorlási tevékenységet, ha erre vonatkozó szándékát a (3) bekezdésnek megfelelően bejelenti, továbbá vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalója rendelkezik az adott területen szakmagyakorlási jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi." A heti 20 órában foglalkoztatott munkavállaló eddig is szerepelt a rendeletben, csak a (7) bekezdésben.
• A 15. §-ban pontosították, hogy ki folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet: "(9) Nem folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet
  a) az adott építészeti-műszaki dokumentáció engedélyezésében vagy az annak alapján megvalósítandó építmény kivitelezésének építésfelügyeletében feladatot ellátó hatóság kormánytisztviselője, valamint a tervdokumentáció véleményezési, jóváhagyási folyamatában harmadik félként érintett szervezet alkalmazottja vagy azzal egyéb jogviszonyban közreműködő személy,
  b) az építészeti-műszaki dokumentáció településképi véleményezési eljárásába bevont önkormányzati főépítész."
• Tagfelvételnél kötelező kikérni a területi kamara elnökségének véleményét: "28. § (3) A területi kamara titkára a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlási tevékenységek esetén az engedélyezési eljárásban az illetékes területi kamara elnökségének véleményét kikéri – kivéve, ha a vélemény a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll – a kamarai tagfelvétel, valamint a szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapítása céljából. A területi kamara elnöksége a véleményét az országos szabályzatban meghatározottak szerint alakítja ki." Továbbá 2022. április 1-től a jogosultsági vizsgának a tagfelvételi kérelem előtt meg kell lennie.
• A továbbképzések közül a kötelező továbbképzést átnevezték "jogi továbbképzésnek", s most már egyértelműen értelmezhető a szüneteltetőkre vonatkozó továbbképzés: "33. § (2) A szüneteltetett tevékenység – külön kérelemre – abban az esetben folytatható, ha a szakmagyakorlási tevékenység szüneteltetésének megszüntetését kérelmező személy a jogi továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja." Tehát a 20 pontos szakmai továbbképzést nem kell a szüneteltetőknek teljesítenie megújításkor, csak a jogi (kötelező) továbbképzést!
• Pontosították az "É" jogosultsággal végezhető tevékenységet: "Az általános építmények teljes körű építészeti tervezése, beleértve a helyi vagy műemléki védelem alatt álló építménnyel kapcsolatos, valamint jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény létesítésével és meglévő építmény tömegét megváltoztató átalakítását.
  A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben, valamint a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott dokumentációk készítésénél.
  Telepítési tanulmányterv (településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetén településtervező, szükség szerint szakági településtervező bevonásával), továbbá beépítési terv és örökségvédelmi hatástanulmány készítése.
  A saját tervezésű építmény teljes körű belsőépítészeti tervezése."    Tehát ha épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, akkor kell szakági tervező is! A 155/2016.(VI.13.) Korm. rendelet szerint az egyszerű bejelentési dokumentáció kivitelezési dokumentáció, melynek része az épületgépészeti és épületvillamossági munkarész.
• A táj- és kertépítészeti tervezési jogosultsággal (K) végezhető tevékenységekbe beillesztették: "...továbbá tartószerkezeti szakági tervező bevonásával 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedence szerkezete, 2,0 m-nél magasabb tömör kerítés, 45 foknál meredekebb terep rendezése...." 
• Több új jogosultságot vezettek be, így pl. Építészeti akusztikai tervezési szakterület (A);  Építéstechnológiai tervezési szakterület (ÉPT);  Egészségügyi létesítmények technológiai tervezési szakterület (EÜT);  Építési műszaki ellenőrzés: Magasépítési szakterület műemléki részszakterülete (ME-É-M), Magasépítési szakterület táj- és kertépítészeti részszakterülete (ME-É-K); stb...  

Kívánok mindenkinek áldott, békés Húsvétot!

Üdvözlettel: Németh László