2016-06-21 (a bontásról)

• 

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2016. június 15-i hírlevelemben már tájékoztattalak Benneteket a bontás tudomásulvételi eljárás megszűnéséről (hatályos június 14-től), melyről elég keveset lehetett olvasni az építési joggal foglalkozó portálokon. (Az epitesijog.hu-n a mai nap jelent meg egy cikk)
Összegezve tehát a bontással kapcsolatos változásokat:

• 2016. június 14-től megszűnt az építésfelügyeletnél kezdeményezett bontás tudomásulvételi eljárás! Egyébként is furcsa volt, hogy egy lakóépület bontását a felügyelethez, építését pedig az építési hatósághoz kellett benyújtani. Ennél már csak az volt érdekesebb, mikor egyes építési hatóság a lakóépület átalakítási engedélyezési kérelménél ha bontás is volt, azt átküldte a felügyelethez (???)

• Bontási engedély alapján végezhető(312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) szerint)
  a) a műemléket érintő,
  b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
  c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő
  bontási tevékenység.

Az engedélyt az illetékes építési hatóságtól kell kérni a hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint.

• A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) szerint:                                                                                                                                    Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
  a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
  b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
  c) az építmény bontása, ha
  ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
  cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.

Tehát, ha nem is kell bontási engedélyt kérni bizonyos esetekben, akkor is kell bontási kiviteli tervdokumentáció a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) alapján. Annak tartalma a rendelet 1. melléklete szerint:

12.    Bontástechnológiai munkarész
A munkarész tartalmazza
12.1.    a veszély elhárítását és bontás utáni állagvédelmet is megoldó tartószerkezeti műszaki leírást,
12.2.    a bontástechnológiai műszaki leírást,
12.3.    szükség szerint segédszerkezetek és állagmegóvó szerkezetek terveit.

•  A hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (3) szerint:

Ha a lakóépület bontása nem engedélyköteles, akkor a bontási tevékenység befejezését követő harminc napon belül az épület bontásának megállapítására, tényére hatósági bizonyítványt kell kérni. A kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot.

Tehát az illetékes építési hatóságtól (nem felügyelettől) hatósági bizonyítványt kell kérni a bontás befejezését követően 30 napon belül, ezzel lehet kérni a Földhivataltól a lakóépület törlését. Más, nem lakóépület bontásáról is lehet hatósági bizonyítványt kérni, mely szükséges lehet a Földhivatalnál. (Hogy miért csak a lakóépület esetén van 30 napos határidő ??)

Vigyázat! A lakóépület bontása utáni hatósági bizonyítványhoz kell a rendelet 9. melléklete, melynek címe változatlan (?): "Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez", azonban kér adatokat az elbontott épület helyiségeiről, alapterületekről. Így a bontás előtti felmérés nem maradhat el, de ehhez nem kell feltétlenül tervezési jogosultság!

• A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) szerint: 

 A 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

Az 1a bekezdés alatt az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenységről van szó, tehát változott az építési napló vezetésével kapcsolatos előírás, miszerint bizonyos kivitelezési tevékenységek esetén kell építési napló.
Én ezt úgy értelmezem, hogy akkor kell építési napló, ha kiviteli tervdokumentáció is szükséges.

 Üdvözlettel: Németh László

Vissza