2017-01-05 (jogászkodjunk)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Higgyétek le nem azért írok ilyen sűrűn, és hosszan leveleket, hogy ne olvassátok el. Ezt kötelességemnek érzem, akkor vagyok nyugodt, ha valamilyen fontos információt meg tudok Veletek osztani.
Most két témában szeretném a jogszabályi változások miatt felhívni a figyelmeteket, illetve értelmezni a kialakult helyzetet:

Mindig és kérdés volt korábban (a hagyományos engedélyezési eljárásoknál), hogy szükséges-e szakági tervezőket bevonni a tervezési folyamatokba. A 266/2013-as Korm. rendeletben (2. rész - Építészeti-műszaki tervezés) az "É" jogosultság alatt 2016.12.31-ig az alábbi szerepelt:A tervezésbe szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (3) bekezdés b) pontja, 22. § (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben. Ez alapvetően azt jelentette, hogy pl. a gépész műleírást az engedélyezési tervben az építész elkészíthette, amennyiben az építménybe 30 kW-nál nem nagyobb hőtermelő berendezés került beépítésre.

Véleményem szerint hibás volt 2016-ban az az állásfoglalás, hogy a 191/2009-es rendelet 22. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén az egyszerű bejelentéshez sem kellett szakági tervezőt igénybe venni. Az egyszerű bejelentés alapvetően kiviteli tervdokumentációt igényel, így arra nem vonatkozhat a 22. § érintett része, mert az a "hagyományos" esetekben szabályozta, hogy az engedélyezési terv után milyen tartalmú kiviteli terv szükséges. (Egyébként meg a Magyar Mérnöki Kamarának mi érdeke fűződne ahhoz, hogy olyan Szabályzatot hozzon, melyben "kizárja" tagjait a munkából?)

Erre adna választ a 266/2013-as Korm. rendelet vonatkozó, 2017.01.01-től hatályos része: A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában, 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó esetben.

A 2017.01.01-től hatályos 191/2009-es rendelet 22. § (3) bekezdés c)–d) pontja szerint pedig: (3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része
c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.

A hivatkozott részben méret, jellemző nincs!!!!

Szerintem abba az irányba kellene menni, hogy "mindenki maradjon a kaptafájánál", minden kiviteli tervhez (anélkül már nehéz építkezni) szükséges az érintett szakági tervezők bevonása!

A hatályos 312/2012-es Korm. rendelet szerint:

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

OTÉK szerint:

Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

Értelmezésem szerint ebbe belefér pl. az is, ha egy erkélyt építek egy meglévő házhoz. (?)

Üdvözlettel: Németh László

Vissza