Bevezetésként rögzíteném, hogy nem kívánok sem mint tervtanácsi tag, sem mint székesfehérvári polgár, útját állni és esetleg gátolni semmi olyan fejlődést, amely városunk érdekeit szolgálja.
A tervtanács okán, sokféle tervvel találkoztam, melyeket vizsgálni kellett. A bírálatok során az első időszakban az átdolgozásra, vagy el fogadásra nem kerülő tervek száma volt a nagyobb. Mára a tervtanács elé egyre színvonalasabb tervek érkeznek, így pozitív irányba lendült a tervek elfogadásának aránya.
Sok esetben találkoztam olyan tervvel, ahol a beruházó, építtető túlzott kívánalmai jelentek meg a tervben. Ilyen esetekben a tervtanács próbálta a beruházót meggyőzni -ezzel a tervezőt védve, megerősítve azt az érzetet benne, melyet a terv készítésekor is érzett- hogy túl zsúfolt a telek, nagyobb a lakás szám mint ami arra a területre elhelyezhető. Azok a tervek, melynek tervezői ezzel egyetértettek, és a beruházó is elfogadta a tényt, majdnem minden esetben átdolgozással elfogadásra kerültek.
Kedvező gyakorlat, hogy az esetek többségében az építtető, beruházó is megjelenik a tervtanácson, ezzel az ő álláspontját is megismerhetik a tervtanács tagjai.
Pozitív tapasztalat volt egyazon munkáról más építész kolléga véleményét is meghallgatni, megismerve az ő ízlésvilágát, gondolkodásmódját. Érdekes látni, hogy egy feladatot még mindig számtalan módon illetve szempont szerint lehetséges megoldani.
Meg kell említeni, hogy tervtanács elé kerültek olyan dokumentációk (építés engedélyezési), melyek nagyon hevenyészett formában voltak tálalva, a jogszabályokban előírt tartalmi követelményeket messze nem tartalmazták. Szerencsére a tervtanács feladata nem a tartalmi részekkel való foglalkozás, hanem az épület környezetbe illeszkedésének funkciójának a valós tervezési programjának stb.. vizsgálata. A kamarai biztos feladata az ilyen hibák kiszűrése. A biztosunk munkáját nagyon fontosnak tartom, kérem munkáját fokozott erővel végezze.
Fontos megjegyezni, hogy a megyénkben sok kamarai tagunk nem jár el maximális körültekintéssel a szerzői jogok tekintetében. Felhívnám a kollégák figyelmét, hogy keressék meg az eredeti tervezőt, szerezzék be a hozzájárulásukat az áttervezésre, még olyan esetben is, ha az épület 30-50 éves. Több tervnél a tervező egyáltalán nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, ilyen esetekben a tervtanács véleményezte a tervet, de a szerzői jogok tisztázásáig nem tett hivatalos javaslatot és újbóli tervtanács elé kérte a tervezőt.
Nagyon pozitívnak mondható, hogy sokan igen magas színvonalú tervvel érkeznek a tervtanácsra, és ilyen terveknél már csak a legkisebb építészeti észrevételeket teszik a tervtanács tagjai az adott épület terveire. Ilyen esetekben a tervező és a tervtanács tagjai elégedettek és eredményes a kölcsönös együttműködés.
Építész tervezőként sok olyan esetet kellett vizsgálni, amely a midennapi feladatoktól távolabb esik, városrendezési kérdéseket vet fel. A tervtanács tagjainak megválasztása a Főépítész részéről körültekintő, törekszik vegyesen válogatni a tagokat a tervtanácsra.
Sok esetben hallottam kollegáimtól városépítészeti kérdésekben nagyon jó, új gondolatokat, kitágítva ezzel látókörömet, hogy tervezőként ne csak azt az egy épületet lássam, hanem tágabb környezetével együtt vizsgáljam.
Előfordult olyan eset is a zsűrizés során, hogy a tervet bemutató tervező a terv ismertetése után a jogosnak tekinthető véleményeket, bírálatokat nem is kívánta meghallgatni, meg volt győződve, hogy tökéleteset alkotott, holott az alapjaiban volt kifogásolható. Szükség lenne ilyen esetekben a tervező részéről önkritikus, elfogadóbb hozzáállásra. Ne feledjük, a „jó pap holtig tanul”!
Összességében nagyon eredményes a tervtanács működtetése, az épített környezet alakítása szakemberek bevonásával. Tervezőként úgy célszerű felfogni, hogy ez egy ötletbörze, amelynek segítségével adott esetben akár egy sokkal jobb épület lehet a végeredmény.
Karé Krisztián
tervtanácsi tag
Egyetértve Karé Krisztián Kolléga által leírtakkal szeretném néhány gondolattal kiegészíteni a Kamarai Biztos tevékenységét, lehetőségeit illetően. Azt, hogy a tervezői tevékenység és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek – a Kamarai törvény (1996 évi LVIII tv) 3§ (1) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján – a területi kamara ellenőrizheti. A törvény végrehajtási jogszabályai azonban az ellenőrzést gyakorlatilag mégsem teszik lehetővé. A Magyar Építész Kamara az Alapszabálya 10 § c.) pontjában foglalt felhatalmazásával élve létrehozta a kamarai biztosi hálózatot. A Kamarai Biztos azonban csak a Kamarai törvény 3 § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott közfeladatokat láthatja el, nevezetesen:
„a.) az építési engedélyek nyilvántartásába – a tervezők jogosultságának ellenőrzése céljából – betekinthet,
b.) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,
c.) az őt delegáló területi kamaránál indítványozhatja az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárás kezdeményezését,
d.) az illetékes hatóság felkérésére, közreműködésére a terv minőségével kapcsolatos álláspont kialakításában,
e.) ellátja továbbá a területi kamara által meghatározott egyéb kamarai feladatokat.”
Egyértelmű tehát, hogy a tervezői tevékenységre, annak minőségére jogszabályi és szakmai megfelelőségére – vagyis a Kamarai törvény 3§ (1) bekezdés c.) pontjában foglaltakra „kamarai ellenőrzésre” – a Kamarai Biztos nem tehet intézkedéseket csak az idézett d.) pont szerint az illetékes hatóság felkérésére, és csak álláspontot alakíthat ki. Vagyis, ezen kis eszmefuttatásból is kitűnik, hogy nem egyik vagy másik személy vagy testület tehet az építészeti minőség biztosításáért, hanem csakis közös összefogással, felelősségvállalással érhetünk el eredményt. Lehetőleg mindenki a saját helyén: tervtanácsi tagként, kamarai biztosként, etikai-fegyelmi bizottsági tagként, építéshatósági ügyintézőként, … és valóban felelős – a környezetért, szakmai önérzetünkért, megbízónk méltányolható érdekeiért felelősség vállaló – tervezőként.
Dr. Andó Péterné
FÉK titkár
Vissza
