Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.

2017-08-14 (kitűzési helyszínrajz)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Továbbítom a MÉK elnökének levelét az egyszerű bejelentés esetén készítendő kitűzési helyszínrajzra vonatkozóan. Én továbbra is óvnálak Benneteket attól, hogy egy térképmásolat alapján meghatározzatok kitűzési pontokat!
Találkoztam már olyan esettel, hogy az egyszerű bejelentéssel készülő lakóépület 30-40 cm-t átlógott a szomszédos telekre! Ne vállaljátok ennek az esetleges felelősségét!
Nem is értem hogyan lehet egy kinyomtatott térképmásolatról adatokat venni???
Ismerek olyan esetet is, mikor a földhivatali nyilvántartás nem volt megfelelő. Ezért véleményem szerint meg kell bízni egy földmérőt a meglévő adottság és a földhivatali nyilvántartás összevetésére, s annak ismeretében kell meghatározni a paramétereket. Természetesen új telekosztás esetén ez egyszerűsödik, de egy meglévő, kialakult beépítésnél fontos!
Egyébként a földhivatali digitális nyilvántartás állománya alapjában az EOV koordinátákra épül, így nem értem miért olyan "bürokratikus " ennek a beszerzése.(?)

Összességében én nem értek egyet a MÉK elnökségének állásfoglalásával, miért kell "bohóckodni" egyedi koordináta rendszerekkel, mikor a kitűzés alapvetően már EOV koordináták alapján megy!

Üdvözlettel: Németh László

Az alábbi felvetésre az elnökség az alábbi állásfoglalást hozta:

 29/2017. (07.28.) sz. MÉK Elnökségi határozat:
A MÉK elnöksége egyhangúlag az alábbi állásfoglalást hozza:
 "Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges
kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői
művezetés szabályai" szabályzat 4.3. pontjában előírtak egy matematika
(geometria) fogalmai szerinti koordináta rendszer létrehozását is jelentik,
amelyben a környezet fix pontjaihoz viszonyítva létrehozható az X-Y
horizontális rendszer és a környezet maradandó elemének magassági
megadásával az épület vertikális elhelyezkedése is egyértelműen
meghatározható. A koordináta rendszer létrehozása a tervező feladata.

 INDOKOLÁS

A szabályzatban szereplő "földhivatali adatszolgáltatás" fogalomhasználatot
a szabályzatalkotó nem kizárólag az EOV rendszer digitális koordinátáira,
hanem a papír alapú térképszolgáltatásra is alkalmazza.
Az építési telek jogi határai meghatározásának alapja a földhivatal által
kiadott (90 napnál nem régebbi) helyszínrajz. (Ha szükséges további
adatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságok
figyelembevételével dönthető el.)
A kitűzési alappont az origo (pl. telek sarka), egy másik pont az iránypont.
Az origó és az iránypont hozza létre az egyik tengelyt (X), az erre
merőleges irány a másik tengely (Y). A két tengely létrehoz egy derékszögű
rendszert. Szükséges továbbá egy meglévő és megmaradó magassági pont is (Z,
pl. egy csatorna fedlap). Az így felállított geometriai koordináta
rendszerhez bármely épületpont meghatározható. A koordináta rendszer
létrehozása a tervező feladata.

dr. Hajnóczi Péter részére
Magyar Építész Kamara

 Kedves Péter!

Kérem szíves tájékoztatásotokat a kérdéssel kapcsolatban.

Köszönettel és üdvözlettel,
Gera Orsolya

Pest Megyei Építész Kamara
235-06-93, 06-30-449-50-28
 

Kedves Orsolya!

A segítségét szeretném kérni.

Vitám van a Gyáli ...Hatósággal. Ők ugyanis a Kamara szabályzatának (tervek
tartalmi követelménye) 4.3. pontjában előírt koordináta pontokat úgy
értelmezik, hogy oda a fölmérők által használt EOV koordinátákat kell
beírni. Ezen koordináták a Torino közelében lévő 0 ponthoz viszonyítva
határozzák meg az X-Y koordinátákat. Ez aztán a helyszínen semmit nem mond a
mestereknek, csak olyan földmérőnek jelent valamit, akinek műszere az EOV
koordináta rendszert ismeri.


Több továbbképzésen elmondta a Túri Attila, hogy az előírt koordináta
rendszer a matematikai koordináta rendszer, amelynek az origója a kitűzési
alappont, és az X-Y tengelyen lehet az épület pontjait feltüntetni. Ez
teljesen logikus és használható a helyszínen.

Megszerezhető a Földhivataltól az EOV pont, de minek, csak felesleges utána
járást és időt kiesést okoz. Bürokrácia növelő.

 Ez ügyben szeretnék kérni, valamiféle állásfoglalást.

Köszönettel: Viola Károly   Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


2017-06-21 (Szakmagyakorlási kódex)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A korábban ismertetett rendelet értelmében egyértelműsítették az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet (szakmagyakorlási kódex).
A mellékelt hatályos rendelet 1. melléklet I/2.rész szerinti "Építészeti tervezési terület" (É jelölés) jogosultsági szabályozásánál pontosították az egyszerű bejelentés esetén is bevonandó szakági tervezőkre vonatkozókat:

"A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott esetben."

Tehát tartószerkezeti tervezőt kell bevonni az egyszerű bejelentési dokumentáció összeállítása során, illetve egyéb tervezés esetén, amennyiben:

"ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,"

Épületgépész, illetve épületvillamossági tervező készítheti minden esetben a szakági kiviteli tervdokumentációt, vagyis az egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli tervdokumentációt csak a szakági tervezők készíthetik. (A vonatkozó szabályzat szerinti "rendszerleírást" is)
A fentieket én úgy értelmezem - a MÉK-MMK Szabályzat a kormányrendeletet véleményem szerint nem írhatja felül -, hogy egy lakóépület egyszerű bővítésénél, ha pl. 4,80 m-es fesztávolságú előregyártott födémet tervez valaki, akkor a tartószerkezeti munkarészt (leírást) az építész is elkészítheti. (Természetesen ha a dokumentáció nem tartalmaz egyéb, az idézett ba-bf  pontokban meghatározott paraméterek feletti munkarészt)

A szakmagyakorlási kódex III/1. rész szerinti műszaki ellenőri (ME-É) jogosultságnál is pontosították a rendeletet:

"Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni: Az általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzése.
Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik." (Vagyis az épületgépészeti és épületvillamossági munkákra)

Üdvözlettel: Németh lászló

2017-06-13

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A Magyar közlöny 2017/88. számában kihirdették a 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendeletet, mely az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosítását is tartalmazza. (többnyire a szabálytalan építkezésekkel kapcsolatos rendeletek)
Pontosították a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet azon rendelkezését, amely az egyszerű bejelentés esetén alkalmazandó szakági tervezőkre vonatkozik. (Mondhatni minden esetben szakági tervező bevonása szükséges, a statikus tervező esetén vannak paraméterek meghatározva)

Mellékletben a tárgyi közlöny, illetve ajánlom figyelmetekbe a koos.hu-n megjelent értelmezést:

Üdvözlettel: Németh László
Attachments:
Letöltés (MK17088.pdf)Magyar Közlöny 2017/88
1016 Kb

2017-05-29

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (az építőipari kivitelezési tevékenységről) 22. §-a értelmében mondhatni majdnem minden építési tevékenységhez szükséges kiviteli terv. Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos új szabályzat hatályosságáról már értesítettelek Benneteket, most a május 19-i MÉK Küldöttgyűlés által elfogadott "A KIVITELI TERVEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI - SZABÁLYZAT" május 26-i hatályosságára hívom fel a figyelmeteket.
Mellékletben és a honlapon is megtaláljátok azt a szabályzatot, mely 2017. május 26-tól az építész kiviteli tervek tartalmára vonatkozóan ad követelményeket :


http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=177:191-2009-ix-15-korm-rendelet&catid=22&Itemid=169

Üdvözlettel: Németh László

2017-05-24

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A továbbított levél értelmében a mai napon a MÉK honlapján közzétették a tárgyi szabályzatot, így az 2017.05.25-től hatályos.
Szabályzat a mellékletben, melyet feltettem a honlapunkra is:
http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=22&Itemid=169

Üdvözlettel: Németh László

Kedves Titkár Asszonyok és Urak!

Tájékoztatásul megküldöm a MÉK 2017. május 19-i Küldöttgyűlése által elfogadott "Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezői művezetés szabályai" szabályzat módosítását, amelyet a MMK által jóváhagyott 4.8. és 4.9. pontokkal egybeszerkesztve a honlapon is közzé tettünk. A szabályzat a honlapon történő közzétételt követő naptól, tehát 2017.05.25-től hatályos.

Üdvözlettel:

Rosivall Emese
MÉK főtitkár helyettes
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: +36 1 318 29 44
Weboldal: www.mek.hu

2017-05-02 (Egyszerű bejelentés 300 m2 felett)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

2017-03-30-i
hírlevélben tájékoztattalak Benneteket, hogy módosították az Építési Törvényt, miszerint 2017. április 27-től a 300 m2 hasznos alapterület feletti lakóházaknál - bizonyos esetekben - is az egyszerű bejelentést kell alkalmazni.
Vártuk a végrehajtásról szóló kormányrendeletet (a vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítását), azonban április 27-én délelőtt - miután letöltöttem a hatályos rendeletet - meglepetésemre még nem találtam a rendelet módosítását!
29-én (szombaton) kaptunk egy e-mailt a MÉK-től, hogy a Magyar Közlöny 2017/62. számában (2017. április 27.) kihirdették a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendeletet. (mellékletben)
Ilyen gyors hatályba léptetést még nem tapasztaltam, ugyanis a kihirdetés napján 20 órától már hatályba helyezték.
Mellékelema módosított hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet is (piros szegéllyel a módosítások), miszerint akkor április 27-től többek között egyszerű bejelentés alkalmazandó a

  • 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz
  • műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi

esetében. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy egy többlakásos lakóház (egy épület) egyes lakásai is bővíthetőek a fentiek értelmében. (Az előterjesztésben ez is indok volt a módosításhoz)
Fontos, hogy nyilatkozni kell az alábbiak szerint:

  • 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy, és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.

Teljes bizonyítóerejű magánokirat többek között:

  • a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
  • két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
  • a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

A MÉK Küldöttgyűlése valószínűleg 2017. május 19-én elfogadja az alábbi szabályzatokat, erre is legyetek figyelemmel:

Ez utóbbi elfogadásánál a Magyar Mérnöki Kamarának is lesz majd "dolga" , mivel a hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. pontja szerint: " Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás" kell a jövőben, nem pedig "Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve"!
 

Üdvözlettel: Németh László


Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Megyei Építészek Kamarája