Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.

2020-03-17 (Rendkívüli ügyviteli szünet)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletben a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében 2020. március 11-én 15 órától Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.
A járványügyi helyzetre való tekintettel kamaránk irodája bizonytalan ideig 2020. március 17-től zárva lesz, e-mail címen természetesen továbbra is elérhetőek vagyunk.
A tantermi szakmai és kötelező továbbképzések szünetelnek, az online továbbképzések továbbra is elérhetőek.
A tavaszi, költségvetésünket is elfogadó taggyűlésünket bizonytalan időre elhalasztjuk, addig kamaránk működését az elnökség által elfogadott költségvetés tervezete szerint biztosítjuk.
A MÉK tájékoztatása szerint:

  • Azon szakmagyakorlók esetében, akiknek az 5 éves továbbképzési időszaka vagy a beszámoló vizsga kötelezettsége a veszélyhelyzet kihirdetését  követően és annak időtartama alatt jár le, eltekintünk a jogszabályokban foglalt szankciók alkalmazásától és a kötelezettségek teljesítésére 2020. december 31-ig adunk lehetőséget.
  • A Kormány döntése értelmében a veszélyhelyzeti időszakban lejáró személyes okmányokat nem kell megújítani, azok érvényessége automatikusan meghosszabbodik, ezzel a döntéssel összhangban tudja a MÉK biztosítani a szakmagyakorlási tevékenység folytatását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok esetében, akik 2020. március 11-ig bezárólag a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettségüket elmulasztották teljesíteni, a fenti kedvezmény nem alkalmazható. Számukra az elérhető online kötelező és az online szakmai továbbképzéseket javasoljuk. Az egyéni képzésben történő pontértékek meghatározását folyamatosan és soron kívül ítéli meg a Továbbképzési Szakértői Testület. Kérjük, hogy az otir.mek.hu oldalon meghirdetett szakmai továbbképzések esetében a szervező honlapján érdeklődjön minden esetben, hogy a képzés milyen formában kerül pótlásra
Vírusmentes napokat mindenkinek, vigyázzunk egymásra!

Üdvözlettel: Németh László

2020-03-05 (egyszerű bejelentés, e-napló)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

 

  • Egyszerű bejelentéssel, saját lakhatás biztosítása céljából létesülő lakóépület esetén az építési tevékenység többek között építési napló vezetése nélkül végezhető. Azonban a mellékletben található 155/2016 Korm. rendelet 4. § (1) szerint: Az építtető az építési tevékenységet a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított – tizenöt nap elteltét és az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követően kezdheti meg és folytathatja az Étv., az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.
    A legutóbbi webináriumos továbbképzésen is ezt megerősítették, tehát hiába nem kötelező az e-napló vezetése, ettől még készenlétbe kell helyezni! (?) Elsőre furcsának tűnik a rendelkezés, de az e-napló készenlétbe helyezésénél bizony ezzel a naplótípussal is találkozhatunk.

Kérdés, hogy ha nem helyezzük készenlétbe az építési naplót, azzal milyen szankció (büntetés) várható? Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint: " Az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának a hiánya" esetén bírságolható az építtető, fővállalkozó kivitelező... Olyanról én még nem hallottam, hogy "építési főnapló készenlétbe helyezése", az e-naplót helyezzük készenlétbe, azon belül pedig e-főnaplót hozunk létre...?

Várom az észrevételeket!

Üdvözlettel: Németh László


2020-01-29 (OTSZ módosítása, szerzői jog)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

  • 2020. január 22-től hatályos az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) módosítása, melyről 2019. 08. 05-i hírlevélben (http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1145:2019-08-05-otsz-modositasa&catid=15&Itemid=161) adtam tájékoztatást. Továbbra is ajánlom figyelmetekbe (mellékletben) a Flamella Kft. táblázatos összefoglalóját, mely egyik oszlopban a hatályon kívül helyezett, másik oszlopban  a hatályos rendelkezéseket tartalmazza. Kiemelném a változások közül, hogy hatályon kívül helyezték az alábbi rendelkezést: "13.§ (5) Rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek." Vagyis most már kedvezőbb feltételekkel lehet könnyűszerkezetes házakat építeni, természetesen a betervezett anyagoknak teljesítmény-nyilatkozattal kell kielégíteniük a vonatkozó előírásokat. Új rendelkezés: 16.§ (7) A legfeljebb 4 szintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek tartószerkezete létesíthető az elvárt tűzállósági teljesítménynek megfelelő faanyagú szerkezetből, ha annak tűzvédelmi osztálya legalább D-s2, d0, és a szerkezeti kapcsolatok elvárt tűzállósági teljesítményét biztosítják. Mellékelem a hatályos OTSZ-t is piros szegéllyel, háttérrel jelölve a változásokat.
  • A https://www.e-epites.hu/dokumentacios-kozpont/epiteszeti-szerzoi-jogi-nyilvantartas oldalon elérhető az "Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás"-ról szóló tájékoztatás. Az oldal szerint a 2019. december 31-ét megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében "önkéntes építészeti szerzői jogi nyilatkozattal" lehet az  Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás -ba szerzői jogot bejegyeztetni. A "2019. december 31-ét követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezett építészeti alkotás esetében az építtető és a tervező közös nyilatkozatban, az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi átadását követő harminc napon belül papír alapon Nyilvántartás részére átadja a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó, letölthető (kötelező) nyilatkozatban felsorolt adatokat." Az oldal mellékletében letölthetőek a tárgyi nyilatkozatok, melynél nem értem a "kötelező" jelzőt. A tárgyi ügyben az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) 59/B §-a, illetve a 313/2012 Korm. rendelet 4.§ (1b) bekezdése rendelkezik, azonban a "kötelező" jelzőt nem értem! (Erre vonatkozóan megkerestem a MÉK elnökét, választ a mai napig nem kaptam) 

Összességében úgy gondolom, hogy aki szeretné az "építészeti alkotását" (ami értelmezésemben tervdokumentációt jelent) az ÉSZJNY-ben nyilvántartásba vetetni, úgy a letölthető nyilatkozatot kell "kötelezően" kitöltve leadni. Nem gondolom, hogy ez minden esetben (pl. garázs tervezésénél) "kötelező" lenne.
Fontos információt tartalmaz a MÉK honlapján megjelent tájékoztatás az eredeti tervező felkutatásával, és az árva
művek felhasználásával kapcsolatban: http://mek.hu/index.php?link=Tajekoztatas_a_tervezok_felkutatasarol_es_az_arva_muvek_tovabbi_felhasznalasarol

Üdvözlettel: Németh László


2019-12-03 (egyszerű bejelentés október 24. után)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2019. október 24. után történő lakóépület építésének egyszerű bejelentése kapcsán az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmeteket:
  • Ügyeljetek arra, hogy a vonatkozó rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet - mellékletben) szerinti pontos tartalommal történjen meg a bejelentés, amennyiben az építtető meghatalmaz Benneteket! Így:
A bejelentés tartalmazza
a) az építtető nevét és lakcímét, szervezet esetén a megnevezését és székhelyét, képviselő esetén az azonosításához szükséges adatot és elérhetőségét,
b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását, a számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,
d) az építészeti-műszaki tervező – beleértve a szakági tervezőt is – nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
e) a bejelentéshez csatolt mellékletek felsorolását,
f) az építtető aláírását, amennyiben azt meghatalmazott útján, kormányablakon vagy az építésfelügyeleti hatóságon keresztül nyújtja be.
A bejelentéshez csatolni kell
a) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt,
b) ha az építési tevékenységet a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja végezni, az építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
Teljes bizonyító erővel rendelkezik a magánokirat, ha valamelyik feltétel teljesül az alábbiak közül:
- a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
- két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
- a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
- a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
- ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
- az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt helyezett el;
- olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el [1952. évi III. tv. 196. § (1) bek.].
  • Az 1. mellékletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt az ott leírtak pontos betartásával készítsétek el! A hiányos dokumentáció feltöltése az ÉTDR-be etikai vétséget jelenthet! Idézet a hatályos MÉK etikai-fegyelmi szabályzatából, melyet értelemszerűen majd aktualizálni kell:
(4) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció jogszabályban rögzített munkarészeit a tervezőnek a teljesítése keretében a megrendelőnek hiánytalanul át kell adnia (jóváhagyási terv), amennyiben a tervezést generáltervezés (fővállalkozói jogviszony) keretében vállalta. Etikai vétséget követ el a kamarai tag, ha hiányos kivitelezési dokumentációt tölt fel az elektronikus építési naplóba.
  • A bejelentést követő 15 nap után - egyes esetekben az e-napló készenlétbe helyezését követően - csak akkor kezdjék meg az építési tevékenységet, amennyiben az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizte, hogy az egyszerű bejelentés tartalma megfelel-e az előírásoknak! (A rendeletben előírt 8 nap - bizonyos feltételek hiánya miatt - nem minden esetben tartható, a későbbi hatósági tájékoztatás nem mentesíti a bejelentőt a jogszabályi feltételek betartása alól!)
Üdvözlettel: Németh László

2019-11-18 (Tájékoztatás-helyesbítés)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Elnézéseteket kérem, de a tegnap kiküldött tájékoztatás 2. részében tévesen értelmeztem a szfvári HÉSZ 2019.08.11-től hatályos rendelkezését. Ezzel kapcsolatban kaptam a főépítészi irodáról egy észrevételt Horváth Krisztinától, melyet megköszönve továbbítok!

Tehát, egy telek beépítésének meghatározásánál nem csak az övezetre előírt beépítési módot kell figyelni, hanem hogy "beépített, részben beépített"-e az övezet! Vagyis, ahol "Z" (zártsorú) az övezeti előírás, de jellemzően oldalhatáros a kialakult beépítés, ott az építési helyet az oldalhatáros beépítési mód szerint kell meghatározni. Ebben az esetben természetesen az OTÉK előírásai szerint átlóghat az eresz, ablak elhelyezhető...

(Nekem a korábbi szabályozás - K-O, K-Sz, K-Z jelölés - a gyorsabb tájékozódás szempontjából egyértelműbb volt.)

Ettől függetlenül, ha találkoztok kérdéses szabályozással, akkor azt jelezzétek felénk!

Üdvözlettel: Németh László

2019-11-17 (Tájékoztatás)

Kedves Kolléganők, Kollégák!
  • A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről a Miniszterelnökség, Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a 2019. október 24-től hatályos változásokról tájékoztató anyagot készített, melyet múlt héten hírlevélben kiküldtem. (honlapunkon is megtalálható: http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=781:456-2015-xii-29-korm-rendelet&catid=22&Itemid=169 ) Azóta több észrevétel érkezett, melyek közül a 3. oldalon található "Ki készíti az egyszerű bejelentési dokumentáció műszaki leírását?" kérdéskörhöz - az építésfelügyelettel egyeztetve - az alábbi állásfoglalást teszem:
Véleményünk szerint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti "Az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészei - 5. Műszaki leírás" alatti szakági leírásokat (épületgépészet, épületvillamosság, tartószerkezet) csak szakági tervezői jogosultsággal rendelkező személy készítheti.
Vagyis nem helytálló a tájékoztató 3. oldala szerinti: "Ezért a műszaki leírást a jogosultsággal rendelkező építész tervezőnek kell készítenie, de az építési törvény szerint az építész tervezőnek lehetősége van a tervezésbe más tervezőket, szakági tervezőket is bevonni."
A jogalkotó szándéka szerint az építész döntése lenne, hogy bevon-e szakági tervezőt a műszaki leírások készítésébe. Ehhez egyes jogszabályokat ugyan módosítottak, de az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. rész Építészeti-műszaki tervezés 2./D szerinti: "A tervezésbe - beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is - szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben." nem változott.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés ugyan módosult a kiemelt - egyszerű bejelentésről szóló - résszel:  A kivitelezési dokumentációnak minden esetben - az (1a) bekezdés szerinti kivitelezési tevékenység kivételével - része 

a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű
aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv,
ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek,
b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv,
c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció,
d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.,
azonban az idézett 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet c) és d) pontra való önálló hivatkozása miatt a kérdés értelmezhető úgy, hogy szakági leírásokat (épületgépészet, épületvillamosság) csak szakági tervezői jogosultsággal rendelkező személy végezhet. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. részében idézett kiemelt részt is módosítani kellett volna:... jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint a 22. § (3) bekezdésben meghatározott esetben.", s akkor helytálló az államtitkárság idézett tájékoztatása.
Véleményem szerint a rendeletben meghatározott tartalommal egyébként sem célszerű a szakági műleírást építésznek készítenie, van éppen elég felelősségünk.
  • Szfvár. Önkormányzata 2019. 08.11-ével módosította a HÉSZ-t. A hatályon kívül helyezett szabályozásnál a beépítési mód meghatározásánál találkoztunk pl. a K-O vagy a K-Z jelöléssel, mikor pl. egy alapvetően oldalhatáros beépítésű területen lehetőség adódott oldalhatáros (kialakult), vagy zártsorú beépítésre. Most ilyen övezet nincs, több területen  a "kialakult" beépítés helyett csak a "Z", zártsorú beépítésre van lehetőség. Sajnos alapvetően oldalhatáros beépítésű területeken is ez a szabályozás, ami nyilván felvet tervezési szempontokat. Így pl. nem lóghat át az eresz, a telekhatáron alapvetően tűzfallal (a tűz terjedését megakadályozó szerkezetekkel) kell zárni, stb. Ügyeljetek erre is, mert az egyszerű bejelentésnél a tervezőé a felelősség!
  • A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklete szerint az építészeti műszaki leírásban szerepelnie kell: " ...azoknak az adatoknak, információknak az ismertetését, amelyek alapján egyértelműen eldönthető a 6. melléklet III. táblázatában rögzített szakkérdések vizsgálatának és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben rögzített szakhatósági bevonás feltételeinek fennállása." Ugyan az építészeti műszaki leírást az építésznek kell készítenie, de ha pl. a tűzvédelmi kérdésekben segítségre van szükségetek, vonjatok be tűzvédelmi tervezőt, szakértőt a munkátokba! Sokszor találkoztunk olyan esettel, mikor az építész tervező rosszul határozta meg pl. a kockázati osztályt, s félrevezette az építésügyi hatóságot a tűzvédelmi szakhatóság eljárásba való bevonásának kérdésében.
Elnézést, ha hosszú voltam, de úgy érzem, ezek fontos információk!
Üdvözlettel: Németh László

Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Megyei Építészek Kamarája