|
|
Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Többször jeleztem már, hogy - egyszerű bejelentésnél is - a kitűzési helyszínrajzot lehetőleg geodétával készítsétek. Ő tudja pontosan bemérni a meglévő telekadatokat, és összehasonlítani a nyilvántartottal. Már a tervezés megkezdése előtt célszerű ezt a bemért állapotot alapul venni, mivel ezzel későbbi, kellemetlen helyzetet lehet elkerülni. (pl. kitűzéskor)
Egyik tagtársunk jelezte, hogy a földhivatali digitális nyilvántartással nem egyezik a valóság, a kerítés nincs a "helyén", s ilyenkor ezt hogyan kell kezelni?
Én azt szoktam javasolni, hogy mind a digitális nyilvántartásnak, mind a helyszíni méreteknek feleljen meg a tervezett épület.
Kezdő koromban jelezte egy építőipari kivitelező, hogy a tervezők szokják meg, ne tervezzenek "nullára", vagyis hagyjunk egy kis tartalékot! Bevallom, ez örök igazság maradt nálam is, ajánlom mindenki figyelmébe!
A földmérésben, telekhatár eltérésben van tűréshatár, az építészetben tudomásom szerint nincs. Ezt a földmérési tűréshatárt szabályozza többek között az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet:
16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:
a) a szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés
aa) a szabatosan megjelölt földrészlethatár helyzetében a — 0,1 métert,
ab) az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében a — 0,2 métert
nem haladja meg,
b) a földrészletről korábbi rajzi munkarészekben számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb — 0,3 méternél,
c) az EOV földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén a 7. melléklet A) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés, vagy
d) a nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén a 7. melléklet B) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés.
7. melléklet a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelethez
Megengedett eltérések a határvonalak jogi és természetbeni állapotának összehasonlítására
A) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis
|
Méretarány
|
Megengedett eltérés egy-egy határvonal helyzetében
|
Megengedett eltérés a földrészlet szélességében
|
|
1:1 000
|
± 0,35 m
|
± 0,45 m
|
|
1:2 000
|
± 0,65 m
|
± 0,90 m
|
|
1:4 000
|
± 1,30 m
|
± 1,80 m
|
Legyetek körültekintőek, tervezés előtt ajánlott a saját helyszíni felmérés is! Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
A korábban továbbított változásértesítőnek megfelelően a Magyar Közlöny 117. számában (25-én, szerdán), a 2018. évi XL. törvényben kihirdették az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítását:
Tehát fő eleme a változásnak, hogy 2018.08.10-től a 400 m2-es, és az azt meghaladó bruttó alapterületű meglévő épület kereskedelmi rendeltetésű megváltoztatása (tehát akkor is, ha pl. csak válaszfalazás történik, ami építési engedély nélkül készíthető) hatósági engedély alapján végezhető!
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák! Mellékletben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara GDPR ügyben készített tájékoztatója. Üdv.: N.L.
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Egyik előadás alkalmával szóba került az üvegtégla megfelelősége az új energetikai követelményeknek. A vonatkozó rendelet szerint "homlokzati üvegfalnak" jelenleg 1,4-es hőátbocsátási értéket kell tudnia.
Eddig a "neten" én csak 1,5-ös hőszigetelő üvegtéglával találkoztam, most kaptam egy választ - melyet továbbítok -, miszerint létezik a piacon 1,4-es üvegtégla is. Hogy ez üvegfalként miként tudja az 1,4-et, az már további kérdés. (Mondjuk valamilyen hőszigetelő habbal "falazva"- mint Porotherm dryfix?)
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Tegnapi levelemmel sikerült egy kicsit felkavarni az állóvizet, de az utóbbi (s a korábbi) időszak kapkodásai, kiérleletlen jogszabály halmazai adták az indíttatást. Én a tagság érdekében osztom meg véleményemet, ebben már nem fogok megváltozni, ekkor nyugodt a lelkiismeretem.
Két, egymástól független értelmezés szerint a településképi rendeletben lehet kötelezni az egyszerű bejelentés esetén is a szakmai konzultációt, csak annak elmaradásáért bírság nem szabható ki!
Vagyis a tegnapi levelemben a fenti vélemények szerint rosszul értelmeztem a jogszabály azon részét, mely szerint az egyszerű bejelentés esetén is lehet kötelezni a szakmai konzultációt, azonban a bírságra vonatkozó rész - úgy tűnik - ellentétes a vonatkozó rendeletekkel.
Nyilván a hatályos rendeletek szerint kell minden esetben eljárni, de jelezni kell, ha valahol gondot látunk. Szerintem ez (is) a kamara kötelessége! Én jeleztem, várom az esetleges korrekciót.
Azért az elgondolkodtató, hogy pl. Baracskán egyszerű bejelentéssel épülő szoba-konyhás lakóépületet valaki nem egyeztetett a főépítésszel (ha nincs, akkor a polgármesterrel?), 2018-02-05-én készenlétbe helyezik az e-naplót, s a polgármester készenlétbe helyez egy 300.000,- Ft-os bírságot!?
További kérdéseket vet fel, hogy ha az építtető (nem a tervező) egyeztet a főépítésszel, s egy teljesen más terv alapján, de a településképi rendeletnek megfelelően indul a kivitelezés, milyen szankció várható? Továbbá "elfelejt" az építtető egyeztetni, de a rendeletnek megfelel a terv....
Ezért gondoltam úgy, hogy egyszerű bejelentésnél más a helyzet, mint egy településképi véleményezési eljárásnál, mely csak építési engedélyezési eljárás előtt kötelezhető, s a szankció egyértelmű, nincs engedély!
Igen, a jogalkotói szándék érthető, hogy az egyszerű bejelentésnél is legyen valamilyen önkormányzati kontroll, de ehhez véleményem szerint hozzá kell nyúlni a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethez is. Legyen akkor nyoma az egyeztetésnek az e-naplóban, melyet az önkormányzat tölt fel. (Mint településképi vélemény)
S ne kelljen minden esetben konzultálni! Erre vonatkozóan találkoztam jó példával, Pusztaszabolcson, ahol kivették az egyszerű bejelentés általános esetét, s a kötelező szakmai konzultációt csak a városközponti és védett területen történő építkezések esetén írták elő.
Legyetek nagyon körültekintőek, mindig a hatályos rendeleteknek megfelelően járjatok el!
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Lakóépületek esetében az egyszerű bejelentési eljárás bevezetésével nem egyszerűsödött sem a tervezési folyamat, sem a kivitelezés, s a kapcsolódó jogszabályok is folyamatos fejtörést okoznak!
2018.01.01-től az önkormányzatoknak településképi rendeletben kell szabályozni azon elemeket, melyek településképi szempontból meghatározóak. (tető, szín, forma, stb.)
A Helyi Építési Szabályzatok ezen, településképpel kapcsolatos rendelkezéseit már nem kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy van-e az önkormányzatnak településképi rendelete.
Több településnek már van hatályos településképi rendelete, melyet célszerű ezen az oldalon keresni: http://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek
Olvassátok végig ezen rendelkezéseket, mert elvileg minden vonatkozó rész betartásáért egyszerű bejelentés esetén is a tervező felel.
Azonban egyes települések esetében - véleményem szerint - jogszabálysértően bekerült a településképi rendeletekbe, hogy:
"Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építkezés helyszíne szerint illetékes önkormányzattól új lakóépület építése esetén, ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építését is."
Továbbá:
"a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege főépítészi konzultációs kötelezettség elmulasztása esetén 300.000.- forint,"
Fejér megyében több településnél találkoztam ezzel a rendelet szöveggel (pl. Pákozd, Velence, Gárdony, Baracska, Iszkaszentgyörgy, Kőszárhegy, Lovasberény, Nádasdladány, stb.), mely felvet bizonyos kérdéseket, többek között megfelelést a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. § - ának.
Véleményem szerint a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. §-a nem teszi azt lehetővé, hogy településképi rendeletben az egyszerű bejelentésre vonatkozóan kötelező szakmai konzultációt lehessen előírni!
A Korm. rendelet a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során, azt megelőzően ad lehetőséget kötelező szakmai konzultáció bevezetésére. Ezen esetekben logikusnak is tűnik a kötelező konzultáció, mert annak hiányában a polgármester nem folytatja le a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárást.
De egyszerű bejelentésnél nincs polgármesteri hatáskör, az eljárást szabályozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet sem rendelkezik kötelező előzetes szakmai konzultációról, ebben az esetben a tervező felel a településképi rendeletben meghatározottak betartásáért (természetesen önszorgalomból kérhető konzultáció, nem kötelezően). A polgármester bírságot szabhat ki a rendeletben meghatározottak be nem tartásáért. (A Helyi Építési Szabályzat be nem tartott előírásaiért az építésfelügyelet gyakorolja jogait.)
Én így látom (lehet, hogy rosszul), s várom az érintettek reakcióját, melyről információt küldök!
Legyetek nagyon körültekintőek, talán még egy indok, hogy a törvényalkotók gondolják végig az egyszerű bejelentés, kötelező tervezői művezetés okozta problémákat!
Üdvözlettel: Németh László
|
|
|
