2016-10-07 (tervezői művezetés)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

2016-08-25 (hasznos alapterület)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

Az egyszerű bejelentéhez kötött építési tevékenységeket az Építési Törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) 33/A § (1) határozza meg: "A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén..."
Az összes hasznos alapterület fogalmát az OTÉK szabályozza: "az összes építményszint hasznos alapterülete"
További fogalommeghatározások OTÉK szerint:

• Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
• Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
• Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Felelősségteljes feladat meghatározni egy tervezett épület összes hasznos alapterületét, mert a 300 négyzetméter olyan határ, mely alatt egyszerű bejelentési, mely fölött építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Gondolom mindenki előtt tiszta, hogy mi történik akkor, ha pl. a fedett terasz alapterületét valaki nem számolja bele az összes hasznos alapterületbe, és azzal túllépi egy bejelentéssel elkezdett építkezés a 300 négyzetméteres határt! Ekkor minden felelősség a tervezőé, s fennmaradási eljárást kell lefolytatni építési engedély nélkül elkezdett építési tevékenység miatt.

Ezért ajánlom figyelmetekbe az ÁFA törvényhez kapcsolódó NAV állásfoglalást az összes építményszint hasznos alapterületének meghatározására, mert szerintem nekünk ezt kell figyelembe vennünk egyéb, pl az epitesijog.hu - n található meghatározással szemben pl. a fedett terasz esetére.
(Véleményem szerint helytelen az epitesijog.hu szerinti: - ha fedett és csak egy oldalról határolja falszerkezet, akkor nem számít bele (részben sem körülzárt), - ha fedett és két oldalról határolt legalább, akkor beleszámít)

A NAV állásfoglalása itt található: http://nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Az_osszes_hasznos_ala20160818.html

Idézet az állásfoglalásból: "Mivel a felsorolt tartózkodó tereket (terasz, erkély, tornác, loggia) részben vagy egészben épületszerkezet fogja közre (például korlát, mellvéd vagy épület falszakasza), ezért ezen terek azon hasznos alapterületét is figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter."

Tehát véleményem szerint pl. egy nappalihoz, étkezőhöz kapcsolódó fedett terasz, melyet csak egy oldalról határol falszerkezet, beleszámítandó az összes hasznos alapterületbe!
Legyetek figyelmesek!

Attachments:

Fedett terasz és hasznos alapterület kapcsolatának építésjogi értelmezése

105 Kb

2016-07-06

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A tegnapi napon tartott e-napló oktatáson felmerült, hogy a 2016. július 01-től az e-naplóba feltöltött egyszerű bejelentési dokumentáció hitelessége miként ellenőrizhető.
Mind a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről), mind a MÉK vonatkozó szabályzata (mellékletben) csak azt tartalmazza, hogy aláírólapot kell feltölteni tervjegyzékkel.
Miután valószínűsíthetően többen nem elektronikusan aláírt terveket töltünk fel, ezért azok hitelessége kérdéseket vethet fel.
(Az ÉTDR-ben az eredeti aláírólappal és meghatalmazással - melyet le kell adni az építési hatóságnál - ez a része nagyjából "rendben" van.)
Kidolgozás, illetve elfogadás alatt van a MÉK "TERVEZÉSI- ÉS FELHASZNÁLÁSI, valamint TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉS" ajánlása a tárgyi esetekre. A végleges változatban, mely a MÉK honlapján elérhető lesz, valószínűleg szerepelni fog, hogy:

2.3.     A Megrendelő által elfogadott jóváhagyási terv alapján Tervező elkészíti az egyszerű bejelentéshez és az épület megvalósításához szükséges Dokumentációt. A Dokumentáció e-építési naplóba történő feltöltését megelőzően felek 2 nyomtatott példány Dokumentációt jóváhagyólag aláírnak.

2.4.     Tervező a Megrendelő által jóváhagyólag aláírt papíralapú Dokumentációt a Megrendelő által készenlétbe helyezett e-építési naplóba feltölti a jogszabályokban megfelelő formátumban és módon. A feltöltött Dokumentáció semmiben nem térhet el az aláírt Dokumentációtól.

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet	50 Kb
MÉK Szabályzat	79 Kb

2016-06-24

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A mai napon részt vettem a MÉK Területi Elnökök Testületi ülésén, az alábbi tájékoztatást kaptuk:

• Az egyszerűsített bejelentési eljárással létesülő új lakóépületek rendeletben szabályozott tervezői művezetési díjáról a MÉK elnöksége állásfoglalást fog közzétenni a honlapon (www.mek.hu).
• Miniszterelnökségi jóváhagyás után a MÉK is közreadja (honlapon) az egyszerűsített bejelentési eljárással létesülő új lakóépületek tervezési, illetve tervezői művezetési szerződés ajánlását. A szerződés használata nem kötelező, de ajánlott más, a mai napon is elérhető, nem MÉK forrású szerződéssel szemben.
• A Magyar Mérnök Kamara ki fogja dolgozni az egyszerűsített bejelentési eljárással létesülő új lakóépületekre vonatkozó MÉK-MMK szabályzat alapján a "4.9 Épület műszaki berendezéseinek rendszertervét" (Épületgépészeti Rendszerterv - ÉRT), melyet a honlapján tesz közzé.
• Az egyszerűsített bejelentési eljárással létesülő új lakóépületek kötelező tervezői művezetését a 2016. június 14. után bejelentett tevékenységek esetén kell alkalmazni.

Az Építési Törvény ugyan ezt május 13-tól előírja:

A június 14-től július 01-ig hatályos 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § alapján: Az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 5/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a Módr. hatálybalépését követően megtett bejelentés alapján megkezdett építési tevékenységekre kell alkalmazni.

(Az 5/A. § (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz......)

• A Magyar Közlöny 2016/90 számában kihirdették a 2016. évi LXXIV. törvényt a településkép védelméről (mellékletben), mely 2016. július 23-tól hatályos. A törvényből kiolvasható, hogy nincs településképi véleményezési ill. bejelentési eljárás az egyszerűsített bejelentés esetén.

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:

2016. évi LXXIV. törvény

39 Kb

2016-06-21 (a bontásról)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2016. június 15-i hírlevelemben már tájékoztattalak Benneteket a bontás tudomásulvételi eljárás megszűnéséről (hatályos június 14-től), melyről elég keveset lehetett olvasni az építési joggal foglalkozó portálokon. (Az epitesijog.hu-n a mai nap jelent meg egy cikk)
Összegezve tehát a bontással kapcsolatos változásokat:

• 2016. június 14-től megszűnt az építésfelügyeletnél kezdeményezett bontás tudomásulvételi eljárás! Egyébként is furcsa volt, hogy egy lakóépület bontását a felügyelethez, építését pedig az építési hatósághoz kellett benyújtani. Ennél már csak az volt érdekesebb, mikor egyes építési hatóság a lakóépület átalakítási engedélyezési kérelménél ha bontás is volt, azt átküldte a felügyelethez (???)

• Bontási engedély alapján végezhető(312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) szerint)
  a) a műemléket érintő,
  b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
  c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő
  bontási tevékenység.

Az engedélyt az illetékes építési hatóságtól kell kérni a hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint.

• A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) szerint:                                                                                                                                    Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
  a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
  b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
  c) az építmény bontása, ha
  ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
  cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.

Tehát, ha nem is kell bontási engedélyt kérni bizonyos esetekben, akkor is kell bontási kiviteli tervdokumentáció a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) alapján. Annak tartalma a rendelet 1. melléklete szerint:

12.    Bontástechnológiai munkarész
A munkarész tartalmazza
12.1.    a veszély elhárítását és bontás utáni állagvédelmet is megoldó tartószerkezeti műszaki leírást,
12.2.    a bontástechnológiai műszaki leírást,
12.3.    szükség szerint segédszerkezetek és állagmegóvó szerkezetek terveit.

•  A hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (3) szerint:

Ha a lakóépület bontása nem engedélyköteles, akkor a bontási tevékenység befejezését követő harminc napon belül az épület bontásának megállapítására, tényére hatósági bizonyítványt kell kérni. A kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot.

Tehát az illetékes építési hatóságtól (nem felügyelettől) hatósági bizonyítványt kell kérni a bontás befejezését követően 30 napon belül, ezzel lehet kérni a Földhivataltól a lakóépület törlését. Más, nem lakóépület bontásáról is lehet hatósági bizonyítványt kérni, mely szükséges lehet a Földhivatalnál. (Hogy miért csak a lakóépület esetén van 30 napos határidő ??)

Vigyázat! A lakóépület bontása utáni hatósági bizonyítványhoz kell a rendelet 9. melléklete, melynek címe változatlan (?): "Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez", azonban kér adatokat az elbontott épület helyiségeiről, alapterületekről. Így a bontás előtti felmérés nem maradhat el, de ehhez nem kell feltétlenül tervezési jogosultság!

• A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) szerint: 

 A 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

Az 1a bekezdés alatt az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenységről van szó, tehát változott az építési napló vezetésével kapcsolatos előírás, miszerint bizonyos kivitelezési tevékenységek esetén kell építési napló.
Én ezt úgy értelmezem, hogy akkor kell építési napló, ha kiviteli tervdokumentáció is szükséges.

 Üdvözlettel: Németh László

2016-06-16

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A hatályos 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletből az alábbiakat emelném ki:

• 15. § (1) Az Étv. 32. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.
  (2) Az építészeti-műszaki tervező feladata az Étv. és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. § (4)–(8) bekezdésében foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.
  (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosultsággal végezhető
  a) a tervtanácsi terv,
  b) a településképi véleményezéshez szükséges terv,
  c) a megvalósulási terv,
  d) az egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentáció
  készítése.

• 16. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.
  (2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.
  (3) A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő – a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell
  a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,
  b) a tervezés előzményeit – előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,
  c) az elvárt – az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb – követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,
  d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,
  e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,
  f) a helyszín bemutatását,
  g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,
  h) az építményben üzemelendő technológiákat,
  i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,
  j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,
  k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,
  l) műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,
  m) a szükséges szakági tervezők, szakértők körét,
  n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,
  o) a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit.