2019-12-03 (egyszerű bejelentés október 24. után)Kedves Kolléganők, Kollégák!
A 2019. október 24. után történő lakóépület építésének egyszerű bejelentése kapcsán az alábbiakra szeretném felhívni a figyelmeteket:
A bejelentés tartalmazza
a) az építtető nevét és lakcímét, szervezet esetén a megnevezését és székhelyét, képviselő esetén az azonosításához szükséges adatot és elérhetőségét, b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát, c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását, a számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva, d) az építészeti-műszaki tervező – beleértve a szakági tervezőt is – nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát, e) a bejelentéshez csatolt mellékletek felsorolását, f) az építtető aláírását, amennyiben azt meghatalmazott útján, kormányablakon vagy az építésfelügyeleti hatóságon keresztül nyújtja be. A bejelentéshez csatolni kell a) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt, b) ha az építési tevékenységet a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja végezni, az építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. Teljes bizonyító erővel rendelkezik a magánokirat, ha valamelyik feltétel teljesül az alábbiak közül:
- a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; - két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; - a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; - a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; - ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; - az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt helyezett el; - olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli, és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el [1952. évi III. tv. 196. § (1) bek.].
(4) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció jogszabályban rögzített munkarészeit a tervezőnek a teljesítése keretében a megrendelőnek hiánytalanul át kell adnia (jóváhagyási terv), amennyiben a tervezést generáltervezés (fővállalkozói jogviszony) keretében vállalta. Etikai vétséget követ el a kamarai tag, ha hiányos kivitelezési dokumentációt tölt fel az elektronikus építési naplóba.
Üdvözlettel: Németh László
2019-11-18 (Tájékoztatás-helyesbítés)Kedves Kolléganők, Kollégák! Elnézéseteket kérem, de a tegnap kiküldött tájékoztatás 2. részében tévesen értelmeztem a szfvári HÉSZ 2019.08.11-től hatályos rendelkezését. Ezzel kapcsolatban kaptam a főépítészi irodáról egy észrevételt Horváth Krisztinától, melyet megköszönve továbbítok!
Tehát, egy telek beépítésének meghatározásánál nem csak az övezetre előírt beépítési módot kell figyelni, hanem hogy "beépített, részben beépített"-e az övezet! Vagyis, ahol "Z" (zártsorú) az övezeti előírás, de jellemzően oldalhatáros a kialakult beépítés, ott az építési helyet az oldalhatáros beépítési mód szerint kell meghatározni. Ebben az esetben természetesen az OTÉK előírásai szerint átlóghat az eresz, ablak elhelyezhető... (Nekem a korábbi szabályozás - K-O, K-Sz, K-Z jelölés - a gyorsabb tájékozódás szempontjából egyértelműbb volt.) Ettől függetlenül, ha találkoztok kérdéses szabályozással, akkor azt jelezzétek felénk! Üdvözlettel: Németh László
2019-10-23 (egyszerű bejelentés módosítása)Kedves Kolléganők, Kollégák! Már kezdjük megszokni, hogy a Korm. rendeletek alkotói gondolnak egyet, s ünnep előtt kihirdetnek egy komolyabb módosítást, mely ünnep után már hatályban is van!
Így történt ez a lakóépületek egyszerű bejelentésével kapcsolatban is. 2019. október 22-én a Magyar Közlöny 171. számában (mellékletben) a 244/2019. (X. 22.) Korm. rendeletben kihirdették többek között a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapvető módosítását, melyet október 24-től már hatályba is léptetnek! Így október 23-a estéjén a még hatályos rendeletet kiegészítettem a holnaptól hatályos módosításokkal, melyet mellékelek. Pirossal jelöltem a változásokat, áthúzva a megszűnő rendelkezéseket. A következő napokban azért mindenki töltse le a www.njt.hu -ról a hatályos rendeletet egységes szerkezetben. Talán nem tévedtem, de azért az többek között elgondolkodtató, hogy pl. a 6.§ (2) bekezdését teljes egészében módosítják (244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet 23. §), s majd a módosító rendelet 26. § i) pontjában módosítja a 23. § - t ???? Amit kiemelnék a változásokból:
Természetesen további kisebb módosítások, pontosítások találhatóak a tárgyi rendeletben. További "jó csemegézést", csak azt nem értem, miért nem lett volna "egyszerűbb" a 155/2016-os rendeletet hatályon kívül helyezni. Talán ez az első lépés a visszatéréshez, mikor építési engedélyezési eljárás volt minden esetben.
Nem irigylem az építésfelügyeletet sem, mivel a tárgyi módosítással a bejelentést 8 napon belül vizsgálnia kell, s a hiányosságokra fel kell hívnia a figyelmet...
További szebb napot, üdvözlettel: Németh László
2019-11-17 (Tájékoztatás)Kedves Kolléganők, Kollégák!
Véleményünk szerint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti "Az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészei - 5. Műszaki leírás" alatti szakági leírásokat (épületgépészet, épületvillamosság, tartószerkezet) csak szakági tervezői jogosultsággal rendelkező személy készítheti.
Vagyis nem helytálló a tájékoztató 3. oldala szerinti: "Ezért a műszaki leírást a jogosultsággal rendelkező építész tervezőnek kell készítenie, de az építési törvény szerint az építész tervezőnek lehetősége van a tervezésbe más tervezőket, szakági tervezőket is bevonni." A jogalkotó szándéka szerint az építész döntése lenne, hogy bevon-e szakági tervezőt a műszaki leírások készítésébe. Ehhez egyes jogszabályokat ugyan módosítottak, de az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. rész Építészeti-műszaki tervezés 2./D szerinti: "A tervezésbe - beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is - szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint 22. § (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetben." nem változott.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés ugyan módosult a kiemelt - egyszerű bejelentésről szóló - résszel: A kivitelezési dokumentációnak minden esetben - az (1a) bekezdés szerinti kivitelezési tevékenység kivételével - része
a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek, b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv, c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció, d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció., azonban az idézett 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet c) és d) pontra való önálló hivatkozása miatt a kérdés értelmezhető úgy, hogy szakági leírásokat (épületgépészet, épületvillamosság) csak szakági tervezői jogosultsággal rendelkező személy végezhet. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. részében idézett kiemelt részt is módosítani kellett volna:... jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)-bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint a 22. § (3) bekezdésben meghatározott esetben.", s akkor helytálló az államtitkárság idézett tájékoztatása.
Véleményem szerint a rendeletben meghatározott tartalommal egyébként sem célszerű a szakági műleírást építésznek készítenie, van éppen elég felelősségünk.
Elnézést, ha hosszú voltam, de úgy érzem, ezek fontos információk!
Üdvözlettel: Németh László
2019-08-11 (Csonka HÉSZ)Kedves Kolléganők, Kollégák! Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos rendeletek változása a későbbiekben is várható. Az Építési Törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) 13.§ (2) bekezdése tartalmazza, hogy a HÉSZ-ből mely rendelkezéseket kell figyelembe venni egyszerű bejelentésnél. ("Csonka HÉSZ")
2019. július 16-tól egy ponttal egészült ki a lista, miszerint a járművek mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó előírásokat is be kell tartani egyszerű bejelentésnél.
Az idézett bekezdés teljes szövege:
(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott építési tevékenység esetén a helyi építési szabályzatban meghatározott
a) övezet, építési övezet területi lehatárolását;
b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan
ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
bb) a megengedett legnagyobb beépítettséget,
bc) a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát és a megengedett vagy kizárt rendeltetését,
bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,
be) a szabályozási vonalat,
bf) a beépítési módot, az építési helyet
bg) a minimális zöldfelület mértékét,
bh) a járművek mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó előírásokat;
c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, - településképi rendelet hiányában - a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot
kell figyelembe venni.
Üdvözlettel: Németh László Archívum |
Partnereink
Társkamarák
|
