2019-02-25 (Kivitelezési Kódex változása)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2019-02-13-án kiküldött hírlevélben értesítettelek Benneteket arról, hogy 2019-02-12-től mely rendeletek változtak.
Most az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési Kódex) egyes módosított rendelkezéseire szeretném felhívni a figyelmeteket:
  • A 12. § (6) bekezdése szabályozza a saját részre történő kivitelezést: Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
2019-02-12-ig hatályos:    a) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.
2019-02-12-től hatályos:  a) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy
b) kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.
  • A 13. § (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy:  Építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, 
2019-02-12-ig hatályos:     ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött.
2019-02-12-től hatályos:  ha az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető.

Vagyis mindkét esetben szigorítás történt, mivel az építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységeket felváltotta a kivitelezési tervdokumentációra való hivatkozás, kiviteli terv pedig a Kivitelezési Kódex 22. § (1) b-c pontjainak esetében is készítendő.
Véleményem szerint sajnos továbbra sem egyértelműek a 22. §  egyes rendelkezései, ugyanis pl. a: "Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz" alatt érthető pl. a második emeleten történő válaszfalazás is. (?) Így elvileg saját részre "jogosítvány" nélkül nem válaszfalazhatok a második emeleten, illetve ehhez felelős műszaki vezető is kell.(?)

Üdvözlettel: Németh László

2019-02-20 (megvalósulási terv, illeték)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A mai napon levelet kaptunk Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzőjétől (mellékletben), melyben felhívja figyelmünket az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésére, miszerint:

(2) Az építési engedélyhez nem kötött eltérést az elektronikus építési naplóban a jogszabályban meghatározottak szerint kell dokumentálni, mely megvalósulási állapotot tartalmazó dokumentáció a használatbavételi engedélyezési vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás megindításának feltétele.

Amennyiben ez nem történik meg, a kérelmet a hatóság elutasítja. A kormányhivatallal egyeztetve fontos az is, hogy nem csak az e-naplóban kell meglennie a megvalósulási dokumentációnak, hanem azt a kérelem elindításkor az ÉTDR-be is fel kell tölteni, különben a rendszer a határozat véglegesítésénél nem tudja a megvalósulási dokumentációt is bélyegzőjével "véglegesíteni".

A tárgyi kérelem elutasítása nyilván anyagi kérdéseket is felvethet, ugyanis az idézett rendelet 7. § (3) szerint:  "A kérelemre induló eljárásokban a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetését."

Ügyeljetek a fentiek betartására, az illeték mértékét pedig előzetesen egyeztessétek az eljáró hatósággal!

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:
Letöltés (jegyzoi_level.pdf)Jegyzői levél
67 Kb

2019-01-29 (díjak, kedvezmény)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

  • A MÉK 2018. november 30-i Küldöttgyűlése a 2019. évi kamarai tagdíjat 60.000,- Ft-ban (2018-ban 50.000), a névjegyzéki nyilvántartási díjat 30.000,- Ft-ban (2018-ban 15.000) határozta meg. Elnökségi ülésünkön úgy döntöttünk, hogy idén is élünk a kedvezményadás lehetőségével, mely kedvezményt elvileg a kötelező felelősségbiztosítás díjához való hozzájárulásként adunk. (Nem kell ezt igazolnotok!)
A döntés értelmében a 2019. évben a kamaránknak fizetendő tagdíj mértéke 40.000,- Ft, melyet  Alapszabályunk értelmében két részletben kell megfizetni május 20-ig, illetve október 20-ig. A kedvezményes tagdíj a 2018-ban nyilvántartott tagokra vonatkozik.
Kamaránknak fizetendő névjegyzéki nyilvántartási díj 2019-ben 20.000,- Ft, melyet március 31-ig kell egy összegben megfizetni.
A kettős kamarai tagok kedvezményes díja 2019-ben 28.000,- Ft.
Határozat: http://fejermek.hu/attachments/article/1111/2_2019.pdf
  • A korábbi éveknek megfelelően döntöttünk továbbá a kötelező továbbképzéshez való hozzájárulás mértékéről. Eszerint az 5 éves továbbképzési időszak alatt 1 alkalommal kamaránk 100 %-ban átvállalja tagjainak a kötelező továbbképzés díját, mely 2019-ben 10.000,- Ft + ÁFA. A névjegyzéki nyilvántartottak kötelező továbbképzési díjának 50 %-át vállalja át kamaránk. A szüneteltetők, 70 év felettiek továbbképzési díjáról egyedi kérelemre elnökségünk dönt. Határozat ( a 3. pontban szereplő "nyugdíjasok" alatt a 70 év felettiek értendők): http://fejermek.hu/attachments/article/1111/3_2019.pdf

2019-02-13 (rendeletváltozások)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A mai napon megtartott "webináriumos" továbbképzésen elhangzott az alábbi kormányrendeletek hatályos módosítása (2019-02-12-től), melyeket a mellékletben találtok:
  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. Több pontosítást tartalmaz a módosítás (piros szegéllyel).
  • 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről. A pontosítások mellett az egyszerű bejelentéssel megvalósult lakóépület hatósági bizonyítványának kiállítását bővebben szabályozza a rendelet.
  • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. Szintén több pontosítást tartalmaz a módosítás, mint pl. a 22. §-ban az építési engedélytől eltérő kivitelezést. Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek (1. sz. melléklet) esetében megtudjuk, hogy a gomba nem növény (16. pont), fontosabb változás, hogy a közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló engedély nélkül építhető.
  • A 2019-03-15-től hatályos 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési törvény) szerint:

60/H. Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, e törvény erejénél fogva
a) a helyi építési szabályzatnak – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközöknek – a tetőtér-beépítést tiltó előírását nem kell alkalmazni,
b) a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés nem számít bele,
c) a tetőtér-beépítéshez kapcsolódó, a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építmények és a felvonó az építési telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértékébe és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékébe nem számít bele,
d) a tetőtér-beépítésből eredő többlet gépjármű elhelyezése a tetőtér-beépítéssel érintett épület telekhatárától mért legfeljebb 1000 m-en belül más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterület közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával is biztosítható, továbbá a helyi önkormányzat parkolást szabályozó rendelete a parkolóhely pénzbeli megváltásának lehetőségét nem tilthatja meg,
e) a területfelhasználási egységre vagy építési övezetre a helyi építési szabályzatban – a fővárosban a 14/A. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti településrendezési eszközökben – megállapított maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás nem számít bele, és
f) a tetőtér-beépítésekre és az épület belső udvarának lefedésére vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet további előírásokat állapíthat meg, amelyeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat – a fővárosban a kerületi építési szabályzat – nem állapíthat meg.

Tehát, akinek tetőtérbeépítéssel kapcsolatos tervezési feladatát a hatályos HÉSZ a fentiek értelmében korlátozza, várjon 2019. március 15-ig!

Üdvözlettel: Németh László


2019-01-05 (Építési Törvény változása)

Kedves Kolléganők, Kollégák! B.Ú.É.K!

A 2019.01.02 - 2019.03.14-ig hatályos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési Törvény) egyes változásaira hívnám fel a figyelmeteket:
  • A "Fogalommeghatározásokhoz" bekerült: 42. Építésügyi műszaki irányelv: jogszabály vagy európai vagy nemzeti szabvány által nem vagy nem teljeskörűen szabályozott területen, ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára, széles körű szakmai összefogással és állami felügyelet mellett létrehozott, magyar nyelven kiadott, mindenki számára hozzáférhető műszaki előírás.
  • "Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények" további bekezdéssel egészült ki: 31. § (8) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat építésügyi műszaki irányelvre. Az adott jogszabály vonatkozó követelményei teljesülnek, ha a hivatkozott építésügyi műszaki irányelvben meghatározottakkal azonos vagy kedvezőbb megoldások készülnek.
  • Az "Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet" pontosították: 33/A. § (2) A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
    (3) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.
    (3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában saját lakhatásnak minősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszerű bentlakás céljából használja.
    Mellékletben a hatályos törvény.
Üdvözlettel: Németh László

Partnereink

Társkamarák

©2012 | Fejér Vármegyei Építészek Kamarája