2016-06-21 (a bontásról)

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A 2016. június 15-i hírlevelemben már tájékoztattalak Benneteket a bontás tudomásulvételi eljárás megszűnéséről (hatályos június 14-től), melyről elég keveset lehetett olvasni az építési joggal foglalkozó portálokon. (Az epitesijog.hu-n a mai nap jelent meg egy cikk)
Összegezve tehát a bontással kapcsolatos változásokat:

• 2016. június 14-től megszűnt az építésfelügyeletnél kezdeményezett bontás tudomásulvételi eljárás! Egyébként is furcsa volt, hogy egy lakóépület bontását a felügyelethez, építését pedig az építési hatósághoz kellett benyújtani. Ennél már csak az volt érdekesebb, mikor egyes építési hatóság a lakóépület átalakítási engedélyezési kérelménél ha bontás is volt, azt átküldte a felügyelethez (???)

• Bontási engedély alapján végezhető(312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) szerint)
  a) a műemléket érintő,
  b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
  c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő
  bontási tevékenység.

Az engedélyt az illetékes építési hatóságtól kell kérni a hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint.

• A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) szerint:                                                                                                                                    Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
  a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
  b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
  c) az építmény bontása, ha
  ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
  cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.

Tehát, ha nem is kell bontási engedélyt kérni bizonyos esetekben, akkor is kell bontási kiviteli tervdokumentáció a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) alapján. Annak tartalma a rendelet 1. melléklete szerint:

12.    Bontástechnológiai munkarész
A munkarész tartalmazza
12.1.    a veszély elhárítását és bontás utáni állagvédelmet is megoldó tartószerkezeti műszaki leírást,
12.2.    a bontástechnológiai műszaki leírást,
12.3.    szükség szerint segédszerkezetek és állagmegóvó szerkezetek terveit.

•  A hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (3) szerint:

Ha a lakóépület bontása nem engedélyköteles, akkor a bontási tevékenység befejezését követő harminc napon belül az épület bontásának megállapítására, tényére hatósági bizonyítványt kell kérni. A kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot.

Tehát az illetékes építési hatóságtól (nem felügyelettől) hatósági bizonyítványt kell kérni a bontás befejezését követően 30 napon belül, ezzel lehet kérni a Földhivataltól a lakóépület törlését. Más, nem lakóépület bontásáról is lehet hatósági bizonyítványt kérni, mely szükséges lehet a Földhivatalnál. (Hogy miért csak a lakóépület esetén van 30 napos határidő ??)

Vigyázat! A lakóépület bontása utáni hatósági bizonyítványhoz kell a rendelet 9. melléklete, melynek címe változatlan (?): "Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez", azonban kér adatokat az elbontott épület helyiségeiről, alapterületekről. Így a bontás előtti felmérés nem maradhat el, de ehhez nem kell feltétlenül tervezési jogosultság!

• A hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) szerint: 

 A 22. § (1) és (1a) bekezdése szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

Az 1a bekezdés alatt az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenységről van szó, tehát változott az építési napló vezetésével kapcsolatos előírás, miszerint bizonyos kivitelezési tevékenységek esetén kell építési napló.
Én ezt úgy értelmezem, hogy akkor kell építési napló, ha kiviteli tervdokumentáció is szükséges.

 Üdvözlettel: Németh László

2016-06-15

Kedves Kolléganők, kollégák!

Próbálom értelmezni a ránk zúdított jogszabály módosításokat, egyelőre sok a nyitott kérdés.
Az egyszerű bejelentés kapcsán felmerülő anomáliákat (jogszabályi, MÉK szabályzati)  küldjétek el kamaránknak. Nem fogunk mindenre azonnal válaszolni, hanem összesítve a kérdéseket a MÉK felé továbbítjuk. A MÉK szabályzatait a Küldöttgyűlés módosíthatja, így azt az ősszel meg tudjuk tenni.
Mivel az e-naplóval is egyre több tagunknak meg kell barátkoznia, kérem jelezzetek vissza, ki szeretne részt venni egy újabb oktatáson a Jákyban.

Mellékelem a hatályos 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet (piros csík mellett a módosításokkal), melyben szerepel a kiviteli tervre, tervezői művezetésre vonatkozó módosítás, illetve látható, hogy amíg e rendelet hatályban van, az építési hatóság 8 napon belül hiányra hivatkozva "visszadobhatja" a bejelentést. Ha lehet, várjuk meg július 01-t, mikortól ez a rendelet már nem hatályos, helyette a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szabályozza az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületeket.

Mellékelem a hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet az építőipari kivitelezési tevékenységről, melynek főbb változásai:

• 5. § (7)Az Étv. 33/A. §-a szerinti lakóépület építése esetén – a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni
  a) az építtető nevét, megnevezését,
  b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját,
  c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát,
  d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését,
  e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.
• 9. § (2 A tervezési szerződés tartalmazza
  a) a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését,
  b) a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét),
  c) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét,
  d) a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait,
  e) a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását, valamint
  f) tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el.
  (2a) A szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról. Amennyiben szakági tervező bevonását a szerződő tervező javaslata ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség.
• 12. § (6) Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
  a) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
  b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.
• 16. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni az építési napló vezetéshez kötött építési tevékenység esetén, ha
  a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
  b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik,
  c) az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi,
  d) az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló építményt érint, vagy
  e) a 17. § (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik közre.

Még egy dolgot emelnék ki, melyről nem sokat hallottunk, de én is most vettem észre (várom az észrevételt):

A hatályos 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből (az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról), melyet szintén mellékelek, kivették a "bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek"-et (2.sz. melléklet), illetve a "46. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele" eljárást!
Vagyis megszűnt a bontás tudomásulvételi eljárás, bontási engedélyt kell kérni a 45. § (1) szerint:
Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő
bontási tevékenység.

Az összes további bontási tevékenységnél nincs a bontást megelőző építéshatósági, építésfelügyeleti eljárás, hanem itt "ugrunk" a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre:

22. § (1) Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert.

(A 22. § további része értelemszerűen beemeli az egyszerűsített bejelentés kiviteli tervét, és változatlanul hagyja a már ismert, építési engedélyes eseteket. A kivitelei tervek tartalmánál bontástechnológiai munkarész található a műemlékvédelmi munkarész mellett)

Tehát, ha jól értelmezem, pl. egy 500 m3 alatti, nem műemlék, nem védett, szabadonálló lakóépületet el lehet bontani minden terv, engedély, tudomásulvétel nélkül!

Talán ezt igazolja a  312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § (1):

A tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése céljából
a) a telken építmény meglétére vagy hiányára,
b) a telken meglévő építmény jogszerűségére
hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a kérelmező elérhetőségét,
b) az érintett telek címét, helyrajzi számát, és
c) az (1) bekezdés a) pontjára irányuló kérelem esetén az építmény meglétének vagy hiányának tényét.
(3) Ha a lakóépület bontása nem engedélyköteles, akkor a bontási tevékenység befejezését követő harminc napon belül az épület bontásának megállapítására, tényére hatósági bizonyítványt kell kérni. A kérelemhez mellékelni kell a 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot.
 
Vagyis sok feladatot elvettek az építésfelügyeleti hatóságtól (bizonyítványt sem kell kiállítani az 56 §. szerint), de lesz épp elég dolguk pl. az egyszerű bejelentés kapcsán.

Elnézést, egy kicsit hosszú lett, további kérdés még a műemlékekkel kapcsolatos eljárások!

Üdvözlettel: Németh László

2016-06-16

Kedves Kolléganők, Kollégák!

A hatályos 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletből az alábbiakat emelném ki:

• 15. § (1) Az Étv. 32. § (1) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.
  (2) Az építészeti-műszaki tervező feladata az Étv. és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. § (4)–(8) bekezdésében foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése.
  (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosultsággal végezhető
  a) a tervtanácsi terv,
  b) a településképi véleményezéshez szükséges terv,
  c) a megvalósulási terv,
  d) az egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentáció
  készítése.

• 16. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.
  (2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.
  (3) A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő – a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell
  a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,
  b) a tervezés előzményeit – előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,
  c) az elvárt – az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb – követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,
  d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,
  e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,
  f) a helyszín bemutatását,
  g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,
  h) az építményben üzemelendő technológiákat,
  i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,
  j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,
  k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,
  l) műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,
  m) a szükséges szakági tervezők, szakértők körét,
  n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,
  o) a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit.

2016-06-14

Kedves Kolléganők, Kollégák!

• A mai naptól (június 14-től) hatályos a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet (a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról) módosítása, miszerint el lehet felejteni a korábbi egyszerű bejelentési dokumentációt (hála a ....), s helyette a MÉK szabályzatában (mellékletben) részletezett tartalmú kiviteli tervdokumentációt kell a bejelentéshez mellékelni.
• A mai naptól az egyszerű bejelentéssel építendő lakóépületekhez előírt tervezői művezetésre vonatkozó rendelkezések is hatályosak (szintén a MÉK szabályzatban részletezve). Az előírt 6 alkalom díja nem lehet több a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresénél. (jelenleg ezt én így látom: 111.000,-Ft x 1,5 = 166.500,- Ft)
• Vigyázat!!! A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelettel (mellékletben a közlönyből) módosított 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet csak július 01-ig hatályos. 2016. július 01-től a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet hatályát veszti, helyette az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületeket a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (mellékletben a közlönyből) szabályozza! A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet is hasonlóan szabályozza az egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli tervdokumentációt, azonban az építési hatóság július 01-től már a dokumentáció tartalmát sem vizsgálhatja, "egyszerűen" tudomásul kell vennie a bejelentést, még ha az hiányos is! (Továbbá értesítenie kell a rendeletben meghatározottakat, köztük kamaránkat) Ez még nagyobb felelősséget jelent a tervezőknek, és nagyobb munkát az építésfelügyeletnek, mivel a bejelentés után a felügyelet ellenőriz mindent!
• A bejelentést július 01-től nem az ÉTDR-ben, hanem az e-napló készenlétbe helyezésével kell megtenni. (Itt jegyzem meg, hogy kamaránk újra elindítja az e-napló gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos oktatást a Jákyban, aki erre igényt tart, kérem jelezze felénk!)

Tehát július 01-től az építési hatóságnak nincs jogköre arra, hogy a bejelentést ne vegye tudomásul pl. tartalmi hiány miatt, de addig van! Így mivel a mai naptól kiviteli terv kell a bejelentéshez (még az ÉTDR-ben kell megtenni), a hatóság bizony vizsgálhatja a tartami részét július 01-ig. Tehát véleményem szerint lehetőség szerint meg kell várni a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatályba lépését, azaz 2016. július 01-t, ha nem akarjuk, hogy a hatóság "szórakozzon" velünk a kiviteli tervdokumentáció tartalmi hiánya miatt.

 További változásokat tartalmaz a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, mely módosítja pl. :

• az OTÉK-et - pl. nagyobb beépíthetőség a mezőgazdasági területeken
• az  építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet
• az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet - pl. fel kell tüntetni az építkezés helyén az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek adatait; értelemszerűen pontosítja a 22. § (1) bekezdését; Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert. stb...
• az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet

• http://koos.hu/2016/06/14/155-2016-vi-13-korm-rendelete-a-lakoepulet-epitesenek-egyszeru-bejelenteserol/
• http://koos.hu/2016/06/14/korm-rendelet-a-bejelentes-az-engedelyezes-es-a-megvalositas-uj-szabalyai/
• http://koos.hu/2016/06/14/191-2009-ix-15-korm-rendelet-epkiv-2016-juniusi-valtozasai/

Összességében az egyszerű bejelentéssel kapcsolatban az a véleményem, hogy szemléletváltozásra van szüksége nem csak a tervezőknek, hanem az építtetőknek is. Ezután ha valaki új lakóházat akar építeni 300 m2 alatt, úgy kell visszaszámolnia a tervezésre vonatkozóan, hogy mikortól akar elkezdeni építkezni. (Nincs jogerős építési engedély, stb...) Mivel kiviteli tervre szükség van (eddig is az volt, csak bizonyos esetekben elég volt az eng. terv + költségvetési kiírás - ami általában elmaradt), annak elkészítési idejét kell egyeztetni a tervezővel + hozzáadni 15 napot, és indulhat az építkezés. Nekünk ez nagy felelősségünk! Körültekintően, jól szerződve, érthetően felelősség biztosítással (ebben az ősszel kamaránk egyeztetni fog biztosítókkal), szükség szerint előzetes hatósági egyeztetéssel (mely lehet, hogy az építésfelügyeleti hatóságot jelenti) kell terveznünk!

Én így látom, várom az észrevételeket!

Üdvözlettel: Németh László

Attachments:

MÉK Szabályzat	79 Kb
155 illetve 156/2016 Korm. rendelet (közlönyből)	87 Kb
Magyar Közlöny 2016/84	1757 Kb