|
Ezen az oldalon a tagjainknak, a nyilvántartottaknak kiküldött fontosabb elektronikus hírlevelek (e-mail) találhatóak időrendi sorrendben.
Kedves Kolléganők, Kollégák! A tegnapi országos webinárium-konferencia (http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1027:hianypotlo-konferencia-es-webinarium-a-tervezoi-muvezetesrol&catid=9:programok-kepzesek&Itemid=107) előadásainak anyagából az alábbiakat szeretném kiemelni, illetve felhívni a figyelmeteket egyéb kérdéses dolgokra:
- Az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó kötelező tervezői művezetésnél legyetek nagyon "óvatosak", körültekintőek! Miután szakemberként ellenőriztek egy építkezést, ezért minden olyan dolgot be kellene naplózni az e-naplóba, ami szakszerűtlen, szabálytalan, a tervtől eltérő, életet veszélyeztető, stb. Pl. Ha a födém vasalásánál mentek ki ellenőrizni, s a vasalást ugyan nem nézitek meg, de aznapra benaplózzátok, hogy minden terv szerinti, akkor a vasalásért is elvileg felelősséget vállaltok egy későbbi vitás kérdés (födémrepedés, stb.) kapcsán. Ezért lehetőleg akkor menjetek ki ellenőrizni, mikor jobbára építészeti kérdések merülhetnek fel, s csak akkor naplózzatok be. Én így látom, s azon leszek a továbbiakban, hogy a kötelező tervezői művezetés intézményét töröljék el. Elegendő lenne egy kamarai ajánlott-kötelező tervezői díjszámításnál beilleszteni a tervezési költségekbe.
- 2021. január 01-től minden épületre (lakóépületre is, hatósági épületre 2019-01-01-től) vonatkozóan tovább szigorodnak az energetikai előírások. (Bővebben: http://fejermek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=766:valtozik-az-energetikai-szabalyozas&catid=8:hirek&Itemid=101) A közel "0" energiaigényű épületeknél az "U" (hőátbocsátási) értékek ugyan közvetlenül nem szigorodnak, de pl. az összesített energetikai jellemző követelményérték befolyásolja az "U" értéket is. Az előadáson elhangzott, hogy vízszintes szerkezeteknél (pl. padlásfödém) kb. 0,12-es, függőleges szerkezeteknél (pl. külső fal) kb. 0,17-es "U" értékkel kell számolni. A 2021. január 01. dátum a használatbavételre vonatkozik, ami 3 év múlva esedékes. (hamar itt lesz!) Ezért a tervezési szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a tervezett szerkezetek a 2020.12.31-ig használatba vett épületre vonatkoznak.(Amennyiben a már hatályos "U" értékek szerint terveztek- födém: 0,17; fal: 0,24, stb.) Ügyeljetek pl. arra is, hogy a hőszigetelő üvegtégla sem felel már meg a hatályos követelménynek (üvegfal - 1,4), tehát fűtött térben elvileg nem alkalmazható. A lábazati fal "U" értéke is 0,30, ami nálam min. 10 cm vastag, arra megfelelő hőszigetelést jelent.
- A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (2) szerint a helyi építési szabályzat településképi követelményeit 2017. december 31-ig lehet alkalmazni. 2018. január 01-től elvileg minden településnek rendelkeznie kellene hatályos településképi rendelettel, melyben a HÉSZ településképi követelményei is helyet kaphatnak. Több önkormányzat mulasztásos törvénysértésben van (Székesfehérvár is), mivel hatályos településképi rendelet hiányában elvileg szabad a "pálya", s születhetnek pl. lila-kék házak lapostetővel, stb...
Mivel előbb-utóbb várhatóan lesz településképi rendelet, de az építtető szeretne hamarabb építkezni, érdemes a tervezési szerződésben rögzíteni, hogy a teljesítés napján a hatályos rendeleteknek, előírásoknak megfelelő a terv! Ezt érdemes rögzíteni egyszerű bejelentés esetén is, mert sokszor az építtető hónapokig vár a bejelentéssel (nincs kivitelező, stb.), s lehet, hogy az e-napló készenlétbe helyezésének időpontjában megváltoznak a kapcsolódó rendeletek, előírások. Ekkor nyilván újra kellene tervezni, ha a terveket feltöltő építésznek tudomása van a változásról. Amennyiben nincs, úgy a továbbiakban komoly felelősséggel tartozhat az építész tervező.
- A sok félreértést tisztázandó, településképi véleményezési eljárást csak az építési engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenységhez lehet előírni, az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületeknél nincs településképi véleményezés!
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Ahogyan már többször jeleztem, ez az év sem kezdődött jogszabályi változások nélkül. Több rendeletet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET) hatályon kívül helyezése, s a 2018 január 01-től hatályos, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (ÁKR) miatt kellett "átírni". Ilyen rendelet többek között az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is. Ha tanulmányozzátok a rendeletet - melyben további fontos változások is vannak - , az egyik feltűnő dolog az, hogy a hatóság döntése most már nem jogerős és végrehajtható, hanem végleges döntés. Érdemes végig olvasni az ÁKR-t is, azonban mellékelek egy tanulmányt (Szüdi János: A közigazgatási hatósági eljárás új rendje - Forrás: 168ora.hu), melyet ajánlok figyelmetekbe, sok mindenre - a végleges döntésre is - választ kaptok. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből kivették a 6. melléklet I-II táblázatát, mely az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokat tartalmazta. Ez nem jelenti azt, hogy az építési engedélyezési eljárásban nem kell a szakhatóságokat megkeresni! Új rendeletet alkottak 2017.XII.29-én, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletet. Ebben található az összes hatósági eljárásokban megkeresendő szakhatóságok listája. A 4. Építésügyi ügyek a 44. oldalon kezdődik. (Mellékletben a rendelet, "fekvő tájolásban" olvassátok a fájl-t)
Üdvözlettel: Németh László
Kedves Kolléganők, Kollégák! Lassan megszokottá válik, hogy minden év végén, év elején a szakmagyakorlásunkhoz szükséges jogszabályokat változtatják.
- Gondolom előttetek is ismert, hogy a helyi építési szabályzat településképi követelményeit 2017. december 31-ig lehet alkalmazni, így 2017 év végéig a településeknek át kell dolgozniuk a HÉSZ-t, s meg kell alkotniuk a településképi arculati kézikönyvekre alapozott településképi rendeletüket. Erre azért is kell figyelni, mert az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóházak esetében is a tervező fog felelni a településképi rendeletben előírtak betartásáért. Így erre fokozottan figyeljetek, érdemes érdeklődni a folyamatban lévő munkáitoknál a település főépítészénél, hogy a rendelet mit fog előírni, mi várható. Amennyiben lesznek olyan új előírások, melyeket a már kész tervben, koncepcióban még nem tudtatok figyelembe venni, akkor célszerű még ebben az évben az elkészült tervet, dokumentációt feltölteni, és készenlétbe helyezni az e-naplót. (Természetesen csak teljes dokumentáció esetén)
- A jövőben a HÉSZ előírásainak a betartását a hatóság (építésfelügyelet), a településképi rendeletben leírtak figyelembe vételét a polgármester (hivatalán keresztül) ellenőrzi.
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait 2017.12.31-ig a 2004. évi CXL.törvény (KET) tartalmazta. Ezt váltja fel 2018.01.01-től a 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról. (Más eljárások lesznek más határidőkkel.)
Vonatkozó jogszabályok:
Üdvözlettel: Németh László
-
-
Kedves Kolléganők, Kollégák! Továbbítom a MÉK elnökének levelét az egyszerű bejelentés esetén készítendő kitűzési helyszínrajzra vonatkozóan. Én továbbra is óvnálak Benneteket attól, hogy egy térképmásolat alapján meghatározzatok kitűzési pontokat! Találkoztam már olyan esettel, hogy az egyszerű bejelentéssel készülő lakóépület 30-40 cm-t átlógott a szomszédos telekre! Ne vállaljátok ennek az esetleges felelősségét! Nem is értem hogyan lehet egy kinyomtatott térképmásolatról adatokat venni??? Ismerek olyan esetet is, mikor a földhivatali nyilvántartás nem volt megfelelő. Ezért véleményem szerint meg kell bízni egy földmérőt a meglévő adottság és a földhivatali nyilvántartás összevetésére, s annak ismeretében kell meghatározni a paramétereket. Természetesen új telekosztás esetén ez egyszerűsödik, de egy meglévő, kialakult beépítésnél fontos! Egyébként a földhivatali digitális nyilvántartás állománya alapjában az EOV koordinátákra épül, így nem értem miért olyan "bürokratikus " ennek a beszerzése.(?) Összességében én nem értek egyet a MÉK elnökségének állásfoglalásával, miért kell "bohóckodni" egyedi koordináta rendszerekkel, mikor a kitűzés alapvetően már EOV koordináták alapján megy! Üdvözlettel: Németh László
Az alábbi felvetésre az elnökség az alábbi állásfoglalást hozta: 29/2017. (07.28.) sz. MÉK Elnökségi határozat:A MÉK elnöksége egyhangúlag az alábbi állásfoglalást hozza: "Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükségeskivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményei valamint a tervezőiművezetés szabályai" szabályzat 4.3. pontjában előírtak egy matematika(geometria) fogalmai szerinti koordináta rendszer létrehozását is jelentik,amelyben a környezet fix pontjaihoz viszonyítva létrehozható az X-Yhorizontális rendszer és a környezet maradandó elemének magasságimegadásával az épület vertikális elhelyezkedése is egyértelműenmeghatározható. A koordináta rendszer létrehozása a tervező feladata. INDOKOLÁS A szabályzatban szereplő "földhivatali adatszolgáltatás" fogalomhasználatota szabályzatalkotó nem kizárólag az EOV rendszer digitális koordinátáira,hanem a papír alapú térképszolgáltatásra is alkalmazza.Az építési telek jogi határai meghatározásának alapja a földhivatal általkiadott (90 napnál nem régebbi) helyszínrajz. (Ha szükséges továbbiadatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságokfigyelembevételével dönthető el.)A kitűzési alappont az origo (pl. telek sarka), egy másik pont az iránypont.Az origó és az iránypont hozza létre az egyik tengelyt (X), az erremerőleges irány a másik tengely (Y). A két tengely létrehoz egy derékszögűrendszert. Szükséges továbbá egy meglévő és megmaradó magassági pont is (Z,pl. egy csatorna fedlap). Az így felállított geometriai koordinátarendszerhez bármely épületpont meghatározható. A koordináta rendszerlétrehozása a tervező feladata.dr. Hajnóczi Péter részéreMagyar Építész Kamara Kedves Péter!Kérem szíves tájékoztatásotokat a kérdéssel kapcsolatban.Köszönettel és üdvözlettel,Gera OrsolyaPest Megyei Építész Kamara235-06-93, 06-30-449-50-28 Kedves Orsolya!A segítségét szeretném kérni.Vitám van a Gyáli ...Hatósággal. Ők ugyanis a Kamara szabályzatának (tervektartalmi követelménye) 4.3. pontjában előírt koordináta pontokat úgyértelmezik, hogy oda a fölmérők által használt EOV koordinátákat kellbeírni. Ezen koordináták a Torino közelében lévő 0 ponthoz viszonyítvahatározzák meg az X-Y koordinátákat. Ez aztán a helyszínen semmit nem mond amestereknek, csak olyan földmérőnek jelent valamit, akinek műszere az EOVkoordináta rendszert ismeri.Több továbbképzésen elmondta a Túri Attila, hogy az előírt koordinátarendszer a matematikai koordináta rendszer, amelynek az origója a kitűzésialappont, és az X-Y tengelyen lehet az épület pontjait feltüntetni. Ezteljesen logikus és használható a helyszínen.Megszerezhető a Földhivataltól az EOV pont, de minek, csak felesleges utánajárást és időt kiesést okoz. Bürokrácia növelő. Ez ügyben szeretnék kérni, valamiféle állásfoglalást.Köszönettel: Viola Károly
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Kedves Kolléganők, Kollégák!
A korábban ismertetett rendelet értelmében egyértelműsítették az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet (szakmagyakorlási kódex).
A mellékelt hatályos rendelet 1. melléklet I/2.rész szerinti "Építészeti tervezési terület" (É jelölés) jogosultsági szabályozásánál pontosították az egyszerű bejelentés esetén is bevonandó szakági tervezőkre vonatkozókat:
"A tervezésbe – beleértve az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tervezését is – szakági műszaki tervezési területen jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni az Épkiv. 22. § (1) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában meghatározott méretet, jellemzőt meghaladó, valamint 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott esetben."
Tehát tartószerkezeti tervezőt kell bevonni az egyszerű bejelentési dokumentáció összeállítása során, illetve egyéb tervezés esetén, amennyiben:
"ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,"
Épületgépész, illetve épületvillamossági tervező készítheti minden esetben a szakági kiviteli tervdokumentációt, vagyis az egyszerű bejelentéshez szükséges kiviteli tervdokumentációt csak a szakági tervezők készíthetik. (A vonatkozó szabályzat szerinti "rendszerleírást" is)
A fentieket én úgy értelmezem - a MÉK-MMK Szabályzat a kormányrendeletet véleményem szerint nem írhatja felül -, hogy egy lakóépület egyszerű bővítésénél, ha pl. 4,80 m-es fesztávolságú előregyártott födémet tervez valaki, akkor a tartószerkezeti munkarészt (leírást) az építész is elkészítheti. (Természetesen ha a dokumentáció nem tartalmaz egyéb, az idézett ba-bf pontokban meghatározott paraméterek feletti munkarészt)
A szakmagyakorlási kódex III/1. rész szerinti műszaki ellenőri (ME-É) jogosultságnál is pontosították a rendeletet:
"Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni: Az általános építmények építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló építési munkák teljes körű építési műszaki ellenőrzése.
Az ellenőrzés az Épkiv. 22. § (3) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott szakági munkára nem vonatkozik." (Vagyis az épületgépészeti és épületvillamossági munkákra)
Üdvözlettel: Németh lászló
Kedves Kolléganők, Kollégák!
A Magyar közlöny 2017/88. számában kihirdették a 144/2017. (VI. 12.) Korm. rendeletet, mely az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosítását is tartalmazza. (többnyire a szabálytalan építkezésekkel kapcsolatos rendeletek)
Pontosították a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet azon rendelkezését, amely az egyszerű bejelentés esetén alkalmazandó szakági tervezőkre vonatkozik. (Mondhatni minden esetben szakági tervező bevonása szükséges, a statikus tervező esetén vannak paraméterek meghatározva)
Mellékletben a tárgyi közlöny, illetve ajánlom figyelmetekbe a koos.hu-n megjelent értelmezést:
Üdvözlettel: Németh László
|
|
|